Bővebb ismertető
Előszó
Immár a második kötetét bocsátjuk közre azoknak a tudományos dolgozatoknak, amelyek az ELTE Neveléstudományi Intézetében folyó neveléstörténeti műhelymunka egy-egy állomásáról számolnak be. A kötet szerzői az Intézet oktatói mellett azok a doktorandusz hallgatók, akik valamilyen neveléstörténeti témában végeznek kutatásokat és készítik doktori értekezésüket. A neveléstörténeti szellemi műhely egyszerre tükrözi az autonóm kutatói gondolkodást, történeti vizsgálódást és az együttgondolkodás építő hozadékát. Idősebb és fiatalabb kutatói nemzedékek találkozása azt mutatja, hogy a szerzők képesek új szempontok mentén vizsgálni látszólag már jól ismert neveléstörténeti problémákat, de találnak olyan kutatási témákat is, amelyek eddig elkerülték a neveléstörténészek figyelmét.
Mikonya György kutatása izgalmas tantervi kérdéseket vizsgál, olyan összehasonlító módon, amelyet ritkán alkalmaznak neveléstörténeti vizsgálódásokban. Szabolcs Éva az iskolai értesítők forrásértékére hívja fel a figyelmet, néhány szempontot kínálva azok gazdag adattárának további felhasználására. Hegedűs Judit a szakmai köztudatban kevéssé jelenlévő női pedagógusok élettörténetéből villant fel részleteket komoly forrástanulmányozás alapján. Gombos Norbert a tanítóképzés történetéből kiemeli a tantervek kérdését, és ezek összehasonlításával jut el érdekes következtetésekhez. R. Faragó Eszter Imre Sándor életművéből mutat be részletet eddig nem kellően figyelembe vett szempontok alapján, elsősorban levéltári forrásokra támaszkodva. Mann Miklós tanulmányának érdekessége, hogy a pedagógiai sajtó alapján szól a két világháborű közötti oktatási költségvetési javaslatokról, a közoktatási törvényekről, és bemutatja azok fogadtatását is.
A kutatásokhoz nyújtott segítségükért, a bibliográfiai kutatómunkában való közreműködésükért köszönetet mondunk az OPKM munkatársainak, különösen Varga Kovács Amaríllának. A kötet fedéltervének kialakításához adott segítségéért köszönet illeti Munkácsy Gyula muzeológust.
A szerkesztők