Megalapozó tanulmány a logikaalapú iskolai programok fejlesztéséhez [antikvár]

Bevezető A Komplex Alapprogram alapvető célkitűzése a korai iskolaelhagyás mértékének csökkentése olyan preventív jellegű tanulástámogató módszertani elemek bevezetésével, melyek segítségével az iskolai tevékenységek és az iskola közös szabályrendszere könnyebben elfogadhatóvá válik a tanulók számára. Olyan, az iskola minden tanulója számára elérhető programot szeretnénk nyújtani, amelynek segítségével leküzdhetők a hátrányok, és valódi fejlődés érhető el minden tanuló esetében. Ennek érdekében a pedagógusok számára olyan képzéseket szeretnénk kifejleszteni, melyek megadják a lehetőséget arra, hogy a kifejlesztett eszközöket a napi gyakorlatba beépítve sikerélményhez jussanak a különböző szociális háttérrel, tudással, motivációval, képességekkel rendelkező gyermekek fejlesztésében. Azonban szeretnénk meghagyni a pedagógusok módszertani szabadságát azáltal, hogy a felkínált lehetőségek közül a személyiségükhöz legközelebb álló, az egyes tanulók számára leginkább alkalmazható és elfogadható módszereket, játékokat alkalmazzák, A Logikaalapú alprogram legfőbb célja olyan játékos, élményszerű módszerek integrálása az oktatásba, melyek segítségével a gyerekek logikai, gondolkodási és problémamegoldó képessége fejleszthető. A játék a gyerekek egyik legfontosabb tevékenysége, amely eddig főképpen az iskolán kívül tevékenységeikre volt jellemző. Viszont a játék egyben a természetes tanulási folyamat egyik fontos lépcsője is. Azt a célt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek a tanulást ne érezzék fájdalmas, fáradságos folyamatnak, a tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás - ezzel a tanulók motivációja növekedjen. Az szeretnénk elérni, hogy az oktatásban a különböző logikai játékok és technikák alkalmazása ne öncélúan történjen, hanem a tanterv és a tananyag megfelelő részébe való integrálással, szorosan kapcsolódva a megtanulandókhoz. A legtöbb játékhoz több résztvevő kell - így a csoportos tevékenység lehetőséget nyújt a gondolkodási képességeken túl a szociális képességek fejlesztésére is: kommunikációs képességek, tolerancia, a közös szabályokhoz való igazodás képessége, önkifejezés és önmegvalósítás képessége. A köznevelés egyik legnagyobb problémája a deficit szempontú megközelítés, amelynek egyik tünete az, hogy a jelenlegi tanulási-tanítási folyamatok sok gyerek esetében inkább távolítják őket a megtanulandó tananyagtól, hiszen a motiváció fejlesztésének területén nem elegendő a pedagógusok felkészültsége. Ezért szükséges olyan továbbképzések megvalósítása, amelyek ezen a kulcsjelentőségű