"Megtaláltuk a Messiást!" [antikvár]

Volt idő, amikor a királyok sem tudták leírni a nevüket: pecsétgyűrűjüket nyomták az okmányra olvasztott viaszba. Ám a reformáció és a könyvnyomtatás feltalálása óta a legszélesebb tömegek kincsévé vált a tudás. Ma már az analfabéta ember a ritkaság közöttünk. Villamoson és vonaton is újságot, könyvet látunk az emberek kezében. Móricz Zsigmond még az eső miatt tétlen kubikusokat is szerette volna megkérdezni: miért nem olvasnak,amíg esik? Információrobbanásról beszélnek korunkban, mivel valamennyi tudományág hatalmas ismeretanyagot ad közre. Ilyen körülmények közt méltó volna-e, ha éppen a hittudomány terén lennénk "minimalisták", igénytelenek, csekély tudásra törekvők?