MTA Pedagógiai Kutató Csoport közleményei [antikvár]

SLOSZO Az MTA Pedagógiai Kutató Csoportja megalakulása - 1972 január - óta központi feladatának tekinti, hogy kutatásaival hozzájáruljon köznevelési rendszerünk továbbfejlesztésének tudományos megalapozottságához. Ilyen értelemben vállaltunk közreműködést a 6. országos kutatási főirány előkészitésében, programjának kimunkálásában, majd 1973 szeptemberétol megkezdtük a vonatkozó kutatások szervezését. Intézményünk elsősorban alapkutatásokat folytat - ez azonban nem zárja ki azt, hogy hatékonyan közreműködjünk köznevelési rendszerünk továbbfejlesztése aktuális feladatainak a megoldásában, bizonyos döntések előkészítésében. Sőt, közreműködésünk hatékonysága esetenként éppen e sajátos helyzetünkből és szemléletmódunkból fakadhat. Ez késztetett bennünket arra, hogy jelen munkában rész-összegzést nyujtsunk azokra a köznevelésrendszertani kutatásokra támaszkodva, amelyek a PKCs-ban az elmúlt három évben mentek végbe. Mindenekelőtt körvonalazzuk a köznevelés fejlesztésével foglalkozó tudományos diszciplina, a köznevelésrendszertan főbb fogalmait és szemléletmódját, továbbá konkrét társadalmi viszonyainkba ágyazva bizonyitjuk e fogalmak és szemléletmód használhatóságát a köznevelési rendszer távlati fejlesztési koncepciójának, valamint stratégiájának a kidolgozásában. Ezen belül valamivel részletesebben térünk ki az iskolarendszer alapszerkezetének kérdésére. Ezt nem azért tesszük, mivel az alapszerkezet megváltoztatását köznevelésünk fejlesztésének fontosságban vagy időrendben mindent kizáró, első számú tennivalójának véljük; csupán tudomásul vesszük azt a tényt, hogy ezen a téren járna a legtöbb nehézséggel és károsodással egy nem-eléggé megalapozott döntés korrekciója, Tanulmányunk nem tartalmazza köznevelési rendszerünk távlati fejlesztési koncepcióját. Ilyen koncepció ugyanis azon döntések nyomán keletkezik és fejlődik, amelyek országunk jövőjének a tudományos szocializmus alapján folyó társadalmi-gazdasági tervezése során születnek - ez pedig messze meghaladja a PKCs hatáskörét. Erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy a távlati tervezés bonyolult, felelősségteli, és olykor nem kockázatmentes munkájában eleget tegyünk a bennünket megillető feladatnak: kutatómunkánkkal hozzájáruljunk a fejlesztésre vonatkozó döntéseknek a tudomány, elsősorban a neveléstudomány szempontjából való megalapozottságához.