Nem jó az embernek egyedül [antikvár]

Előszó Református Egyházunk 1967. évi Jubileumi Zsinatának Tanítása a házasság és családi élet kérdéseit „egész népünket mélységesen érintő kérdéseknek", sőt „világproblémának" minősíti Isten iránti hálával veszi számba azokat az erőfeszítéseket, amelyeket társadalmunk eddig tett és a továbbiakban tervez az erkölcsi színvonal emelése és a családi élet anyagi bázisának növelése érdekében, majd ezt a következtetést vonja le: „Kötelességünknek érezzük, hogy társadalmunk ilyen irányú erőfeszítéseit a magunk körében és sajátos eszközeinkkel elősegítsük" (Örökségünk és feladatunk címen kiadta a Református Sajtóosztály). Ennek a felelős felismerésnek egyik szerény gyümölcse ez a könyv. Ajánljuk először a házasságra készülő, vagy házasságot kötő református fiataloknak. Meggyőződésünk, hogy akár a házasságkötés előtt külön-külön, akár a házasságkötés után együtt olvassák el, belőle útmutatást, testvéri és pásztori segítséget és mindenekfölött Isten igéjének eligazítását merítik sorsdöntő lépésükhöz. Szeretettel és bizalommal ajánljuk az idősebb házasoknak is. A házasságnak és a családi életnek minden korban vannak kérdései, s életkörülményeink szüntelen változása is azt kívánja, hogy szüntelen újra állítsuk az ige fényébe életünk minden problémáját. Különös szeretettel ajánljuk azoknak a szülőknek és nagyszülőknek, akiknek gyermekei vagy unokái házasulandó korban vannak, vagy fiatal házasok. Hisszük, hogy a benne foglaltak sok segítséget adnak ahhoz, hogy jobban megértsék a mai fiatalokat, és így több és elfogadhatóbb segítséget tudjanak adni nekik. Három szerző műve e könyv. Három különböző oldalról