kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Főoldal   >   Antikvár   >   Pedagógia   >  

Nevelés

Részletesen erről a termékről
Ascher Tamás művei
Bánffy Eszter művei
Barta Istvánné művei
Beke Bartos Gábor művei
Bokor Judit művei
Dávid János művei
Eörsi László művei
Erős János művei
Fábri Ferencné művei
Félix Péter művei
Fischer Iván művei
A szerzőről
Forrai Katalin művei
Forrai Katalin (1926–2004)

Forrai Katalin évtizedeken át a magyar zenepedagógia nagyköveteként járta a világot, népszerűsítette a Kodály-módszert, illetve az annak alapján kidolgozott saját zenei nevelési rendszerét, amelynek középpontjában az óvodáskori fejlesztés, a zene, a mozgás és a játék összekapcsolása állt. Forrai Katalin azonban nem a nagy nemzetközi konferenciatermek pulpitusán érezte magát igazán otthon, hanem az óvodai csoportszobákban, a modern paneles, kertes ovikban éppúgy, mint a kis falusi, sokszor düledező, óvodának nemigen alkalmas épületekben, csillogó szemű, éneklő kisgyerekek között, módszereit alkalmazó, szavaira, tiszta hangjára figyelő óvónők, tanítók karéjában. Az általa három és fél évtizeden át vezetett óvodai ének-zene foglalkozásokat a Magyar Rádió hangarchívumában több száz órányi felvétel rögzíti. Érdemes belehallgatni ezekbe a felvételekbe, az énekhang sokféle árnyalata, dinamikája, változatossága mindennél jobban kifejezi személyisége ezernyi színét, lelkének gazdagságát, a gyerekek nyelvén való tudását.

Mesterével, Kodály Zoltánnal és többi tanítványtársával együtt hirdette, hogy az ének, a zene a személyiségformálás, a legfontosabb emberi alapértékek közvetítésének egyik leghatásosabb eszköze. Hitt abban, hogy a kisgyermekkorban kell szükségletté tenni az érzelmek énekléssel történő kifejezését, hogy ekkor kell megízleltetni az együtténeklés örömforrást jelentő élményét. Számos zenepedagógiai műben fogalmazta meg ennek pedagógiai elméleti alapjait, s azt a széles módszertani eszköztárat, amellyel mindez megvalósítható.

Mint már utaltunk rá, a magyar zenei nevelés egyik legjelentősebb nemzetközi képviselője volt, hosszan sorolhatóak azok a szervezetek, amelyek tagjaként megismertette a világgal a magyar zenepedagógiát. Tagja volt a Nemzetközi Zenei Nevelési Társaságnak, 1976-tól egy évtizeden át elnöke, majd 1986-tól tiszteletbeli tagja. Hosszú időn át a Nemzetközi Kodály Társaság alelnökeként dolgozott a kodályi örökség megismertetése, terjesztése érdekében. A magyar zenei élet és zenekultúra-terjesztés legfontosabb fórumának, a Zenei Tanácsnak is hosszú időn át az elnöke volt.

Ő mégsem ezekre volt büszke, hanem a tanítványaiból, tisztelőiből köré fonódó hatalmas koszorúra, amely egy-egy hazai konferencián, továbbképzésen vette körül. Hosszú időn át dolgozott az Országos Pedagógiai Intézetben, a hazai zenepedagógiai képzés és továbbképzés kutató-fejlesztő szakértőjeként. Tantervek, óvodai nevelési programok sorának kidolgozását irányította. Módszertani tapasztalatait számos általa írott könyv, összefoglaló munka egy-egy fejezete őrzi.

Sok-sok óvódás Kati nénije nem énekel többé, de az óvódákban ma önfeledten éneklő gyerekek hangjában ott szól az ő kristálytiszta hangja, s a dallam pici hibáit korrigáló óvó nénik gondolkodásában, lelkesedésében ott munkál szellemisége, a zene iránti örök alázata.
Gerber Daisy művei
Granasztói Szilvia művei
Háber Ferenc művei
Jemnitz Katalin művei
Kabaynék Huszka Antónia művei
Kádárné Fülöp Judit művei
Kereszty Zsuzsa művei
Kertész Péter művei
Koppány Ferencné művei
Körner Andrea művei
Láng András művei
Lányiné Engelmayer Ágnes művei
Lázár Péterné művei
Lengyel Júlia művei
Mácsai János művei
Mácsai Pál művei
Mérei Vera művei
Miklósi Judit művei
Molnár Gábor művei
A szerzőről
Oplatka András művei
Oplatka András vagy Andreas Oplatka (Budapest, 1942. február 5. –) magyar származású svájci történész, újságíró, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Kutatási területe a reformkor, ezen belül is Széchenyi István élete, a kelet-közép-európai rendszerváltások története, valamint az oral history módszerei és problematikája. 1996 és 2002 között a svájci Neue Zürcher Zeitung budapesti tudósítója.

Általános iskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd tizennégy évesen, az 1956-os forradalom leverését követően családjával Svájcba emigrált. Középiskolai tanulmányait már Zürichben végezte. 1962-ben felvették a Zürichi Egyetemre, ahol germanisztikát, történelmet és pedagógiát hallgatott. 1965-ben a Bécsi Egyetemen is tanult. 1968-ban védte meg doktori disszertációját, amit Franz Grillparzer drámáinak felépítéséről és stílusváltásairól írt. Ezt követően az egyik legnagyobb svájci napilap, a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai rovatának munkatársa, illetve szerkesztője lett. Újságírói pályafutása alatt négy országban volt kiküldött tudósító: három évet Stockholmban, majd hét évet töltött a lap párizsi, négy évet moszkvai, valamint 1996 és 2002 között hat évet budapesti tudósítójaként. A napilaptól 2004-ben vonult vissza. Cikkeiben és publicisztikáiban sokat foglalkozott Magyarország helyzetével és demokratikus átalakulásával.

Újságírói munkássága mellett történészként és egyetemi oktatóként is tevékenykedik. 2003-tól a Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem oktatója, ahol sajtótörténeti, valamint Kelet-Európa történelmét tárgyaló kurzusokat kezdett tartani. 2004-ben a Bécsi Egyetemen habilitált a Széchenyi Istvánról szóló életrajzi kötetével, ami később magyarul is megjelent. Ezt követően az Andrássyval párhuzamosan a Bécsi Egyetemen is vezetett médiatörténeti és oral historyval kapcsolatos szemináriumokat. 2005-ben megkapta egyetemi tanári kinevezését az Andrássy Egyetemre. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta.

Ezenkívül számos 19. és 20. századi magyar író, költő művét fordította németre, így többek között Jókai Mór (Az új földesúr), Mikszáth Kálmán (más mellett A Noszty fiú esete Tóth Marival) és Karinthy Frigyes (Tanár úr kérem) munkáit. Emellett könyvet írt a rendszerváltások több fontos alakjáról, így az észt Lennart Meriről vagy Németh Miklósról.
Oplatka Ferenc művei
Pajor Éva művei
Pálffy Katalin művei
Práger Péter művei
R. Székely Julianna művei
Rácz I. Péter művei
Ráday Mihály művei
Rákos Péter művei
Révai Gábor művei
Réz Mihály művei
Rózsa Mihály művei
Sándor Tamás művei
Schüttler Tamás művei
Soós János művei
Szarka Miklós művei
Sziklai János művei
Tarcsi Lajosné művei
Tettamanti Edit művei
Trencsényi László művei
Vajda János művei
Vas Katalin művei
Walger János művei
Winkler Márta művei
Zachár Zsófia művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet