Szülőszelídítés [antikvár]

Bevezetés A kis John alig négynapos volt, amikor édesanyja. Dana nekifogott, hogy megtanítsa olvasni. Az, hogy az újszülöttek még nem tudnak a szemüktől 20-30 centiméternél távolabb eső tárgyakra fókuszálni, az írott szavakat pedig kiváltképpen nem ismerik fel, nem zavarta. Meggyőződése - vagy inkább fundamentalista hite - volt, hogy nem lehet elég korán kezdeni a tanulást, ezért naponta kétszer tíz szókártyát mutatott fel elsőszülöttjének. „Megmutattam például Johnnak a tej szót, aztán megszoptattam, és végül a tej szó jelét mutattam fel babajelnyelven - mondja a 41 éves, Nagy-Britanniában dolgozó amerikai üzletasz-szony. - Ezt minden reggel és este megismételtem. Előbb a szó hangzását ismertettem meg a fiammal, aztán az írott formát." Dana később meditációra és a növények rendszertanára is okította a gyerekét. „Természetesen tudtam, hogy újszülöttkorban még nem látja a szavakat, de úgy gondoltam, hogy biztos nem árt, ha hallja őket" - meséli az anya.