Tanulói tevékenység a társadalomban [antikvár]

bevezetésKözösséget és személyiséget eredményesen formálni, a társadalmi gyakorlat és a nevelés kapcsolatát megteremteni csak társadalmilag hasznos jelentős - rendszerbe szervezett - tevékenység révén lehet. A sokoldalú, rendszeres tevékenység során formálódnak a tanulók szükségletei, majd ezek kielégítésének és fejlesztésének folyamatában - képességeik, amelyek révén alkotóan tudnak visszahatni saját környezetükre, képesek megváltoztatni abban saját helyzetüket.Amikor a tanulóifjúság társadalomhoz való viszonyulásának kérdéseit elemezzük, szükségképpen elsősorban a fiatalok tevékenységének és konkrét tényeken alapuló magatartásának megközelítésére kell törekednünk. Elemzésünk kiteljed a tanulóifjúság életmódját meghatározó főbb tevékenységi fajtákra: a tanulásra, a közösségi-közéleti tevékenységre, az ifjúságmozgalmi munkára, a szabadidő-szokásokra, illetve ezek ideologikus vonatkozásaira. Arra irányítjuk a figyelmünket, hogy a nevelési folyamatban többé-kevésbé tudatosan szervezett és spontán módon adódó tevékenységi lehetőségekkel miként él a tanulóifjúság, hogyan szervezi tevékenységrendszerét és milyen lehetőségeket teremt a maga számára. Azaz: hogyan realizálódik az iskolai és az iskolán kívüli tanulói tevékenységek rendszere az egyének tevékenységstruktúrájában.A vizsgált kérdésekkel összefüggésben elemezzük, hogy a tanulók milyen tudatossággal vesznek részt a tevékenységstruktúra kialakításában, hogyan élnek viszonylagos választási lehetőségükkel? A tanulói tevékenységrendszer egyes konkrét elemeinek feltárásával azokra a kérdésekre kerestünk választ: mit tesznek vagy nem tesznek a tanulófiatalok és miért?A nevelés lényege tágabb értelemben a társadalmi értékeknek a személyiség egyre tudatosabb és önállóbb részvételével történő elsajátíttatása. A személyiségfejlődést elsősorban az intézményes keretek között működő-ható tényezők vizsgálatán keresztül, az oktató-nevelő intézmények, a pedagógusközösség, a művelődési intézmények, az ifjúsági szervezetek munkáját, hatékonyságát elemezve közelítettük meg.A tanulóifjúság által elsajátítandó értékek sorában döntő szerepet játszanak a világnézeti, a politikai és az erkölcsi értékek. Ezek alapozzák meg az életcélról, az életvitelről kialakuló nézeteket és normákat.A témával összefüggésben kötetünkben a különböző társadalmi, illetve politikai jellegű ismeretek szintjére, körére és mélységére utaló eredményeken túl mindenekelőtt a társadalmi-erkölcsi-politikai értékekre vonatkozó tanulói vélekedéseket, azok elfogadásának vagy elutasításának mértékét, a hozzájuk való tudatos vagy nem tudatos viszonyulást mutatjuk be.Hangsúlyozni szeretnénk, hogy e munka a jelen középtávú tervidőszak (pontosabban: az 1977-78-as évek) kutatási eredményeinek töredék részéről ad számot. Szándékunk szerint szerves előzményét képezi az időszak végén összeállítandó nagyobb kutatási beszámolónak. Abban a tanulóifjúság tevékenységrendszerének és a szocialista társadalomhoz fűződő kapcsolatának empirikus és elméleti-pedagógiai vizsgálatából nyert adatok elemzésére vállalkozunk.