Változások a pedagógiában - A pedagógia változása [antikvár]

Szerkesztői előszó Ez a kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Vitéz János Tanárképző Intézetének immáron hatodik kiadványa a ]ó pásztor című sorozatban. A három évvel ezelőtt elindított sorozat (A küldetés pedagógiája 2018, Pedagógiai valóságok 2018, Pedagógiai mozaik 2019, Pedagógiai változások - a változás pedagógiája, 2019, Dialógusok határtalanul 2020) célja, hogy fórumot biztosítson a különböző pedagógusképző műhelyekben folyó kutatási-fejlesztési tevékenységekről szóló beszámolóknak illetve azoknak a gyakorlati innovációknak, amelyek a pedagógusok gondolkodásmódjában és a mindennapi iskolai gyakorlatában megjelennek, amelyek a 21. század elvárásainak megfelelő pedagógiai valóságokról tudósítanak. Sajátos ellentmondások jellemzik manapság az oktatás világát. Egyrészt azt halljuk, hogy a tudásgazdaság kihívásai globális szinten egyre erőteljesebb versenyhelyzetet indukálnak országok, kontinensek és kultúrák között, másrészt a mindennapokban azt tapasztaljuk, hogy az intézményes iskolarendszer az egész világon válságban van. Eltérő szemléletű tanulási-tanítási paradigmák egymásra torlódtak és különböző nézőpontok egymásra csúsztak, amelynek eredményeként a gyakorló pedagógusok mindinkább elvesztik tájékozódó képességüket. Számos tanár arról panaszkodik, hogy túlzottak vagy egyre minimálisabbak a követelmények miközben az állandó változtatások kiszámíthatatlanná, helyenként áttekinthetetlenné teszik a mindennapi pedagógiai munkát. A diákok, szülők pedig egyre kevéssé szeretik a tanórákat, ezért a pedagógiai munka nem az ismeretek reprodukcióját, hanem a tanulás módszerének elsajátítását igyekszik a fókuszba helyezni. A kutatások, felmérések azt is nyilvánvalóvá tették, hogy a pedagógusok többsége sem pozitív lehetőségként éli meg a tanárszerep változásából adódó pedagógiai tevékenységeket. A dominánsan ismeretátadó módszert alkalmazó pedagógusok számára az új elvárások (motiváló és interaktív módszerek, aktív tanulói tevékenységek), az ún. facilitátori szerep nem tűnik vonzónak. Bizonytalanul vannak rá felkészülve, és arról sincsenek meggyőződve, hogy ez eredményesebb lenne a diákjaik felkészítése szempontjából. Ebben - a már-már szürreálisnak tetsző helyzetben - azért van önmagán túlmutató jelentősége egy ilyen válogatásnak, mert az elmúlt évtizedek tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a válságra adott releváns válaszok nem makro-, hanem mikroszinten (tantermekben, foglalkoztató szobákban) tudnak csak megszületni. Ott, ahol a gyerekekre figyelő, az ő gondolataikat, érzéseiket értő és az új megoldásokat kereső pedagógusok dolgoznak. Olyanok, mint e kiadvány szerzői, akik reflektíven viszonyulnak saját tevékenységükhöz és eset-, vagy műhelytanulmányokban mutatják be megfigyelésiket, kutató-fejlesztő munkájukat és innovációs tevékenységüket. Minden feldolgozott téma, eset azt a meggyőződést erősíti, hogy az intézményi-tantermi mikroszintű folyamatok támogatására, a pedagógusok szakmai munkájának segítésére kellene sokkal több figyelmet és erőforrást biztosítani. A támogatási folyamat egyik sarokköve lehetne a nevelési-fejlesztési innovációs tevékenységek, különböző kísérletek támogatása, a helyi jó gyakorlatok ösztönzése, megosztása. Reményeink szerint ez a kiadvány is ezt szolgálja.