Növény- és állatismeret [antikvár]

- 4 -Előszó A A minket körülvevő élő és élettelen világ, a természetes és a mesterséges környezet tulajdonságainak, jelenségeineK, változásainak sokoldalü megfigyeltetése, megismertetése nem korlátozható a környezet megismerésére nevelés foglalkozásokra. Az óvodai élet, az óvodai nevelömunka és tanulás egészét át kell hatnia a környezeti nevelésnek. Az udvari játék, a séták az óvodához közeli erdőben, parkban, réten, folyóparton stb., a kirándulások, a múzeumlátogatások mind-mind sokféle alkalmat kínálnak az óvodapedagógusoknak arra, hogy a gyerekekkel együtt felfedezzék a természetes és mesterséges környezet "csodáit". Lehetőségek nyílnak arra, hogy beszélgessenek az élőlényekről, a természeti jelenségekről, az emberi tevékenység által létrehozott tárgyakról. Alkalom kínálkozik ilyenkor ^z élőlények és az azokat körülvevő élő és élettelen környezeti tényezők közötti kapcsolat megfigyelésére, az összefüggések, a kölcsönhatások megláttatására, tehát az ökológiai szemlélet alapozására is. A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a leggyakoribb hazai és a legismertebb külhoni növény- és állatfajok felismerése és tulajdonságainak ismerete. A Növény- és állatismeret című jegyzet etihez nyújt segítséget az óvodapedagógus szak hallgatóinak. A kézikönyv élőhely szerinti csoportosításban mutatja be a hazánkban előforduló élőlények: közül azokat a fajokat, amelyek az óvodáskorüakkal is megfigyeltethetők, megismertethetők. Más országok, földrészek többnyire csak állatkertekben látható állatainak jellemzése külön fejezetben olvasható. A fás társulások növényeit szintek szerint (függőleges struktúra) is csoportosították a szerzők. Azokon belül, az állatokhoz hasonlóan, a növények is rendszertani helyük szerinti sorrendben következnek egymás után.