A gyakorlati foglalkozás tanítása az általános iskolák 1-4. osztályában [antikvár]

Előszó Az oktatásügyi miniszter 852—55/1956. V. számú utasitása az általános iskola 1—4, osztályaiban újból előírta a kézimunka tanítását. E tantárgy az eltelt idő alatt lényegében beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A kézimunka tanitása segítette az elmélet és gyakorlat összekapcsolását. A tanulók személyes tapasztalatokra tettek szert a fizikai munka értékét létrehozó szerepéről, személyes munkaélményeik hozzájárultak a munka megszeretéséhez. Jelentős lépést jelentett e tantárgy bevezetése az ismeretek gyakorlati alkalmazásához, a jártasságok fejlesztéséhez, s ezzel az 5—8. osztályos gyakorlati foglalkozás c. tantárgy megalapozásához. A tantárgy tanításában sok kezdeti nehézséggel kellett megküzdeni. Éppen ezért is hangsúlyozni kívánjuk, hogy az eredményekben nagy szerepe volt az 1—4. osztályok tanítóinak, akik odaadó lelkesedéssel sajátították el a szükséges ismereteket és gyakorlati készségeket, s akik közül e téren igen sokan jelenleg is képezik magukat. Az 1961. évi III. törvény új feladatokat állít a szocialista iskola elé. Az iskola és az élet szorosabb kapcsolatát, a tananyag korszerűsítését, a tanulóknak a szocializmus felépítésére történő fokozottabb felkészítését tükrözi az új tanterv is, amely figyelembe veszi az eddigi tapasztalatokat, s lépéseket tesz a továbbfejlesztésre. Az új tantervben az általános iskola 1—4. osztályaiban a „Kézimunka" cím helyett a „Gyakorlati foglalkozás" szerepelj mintegy hangsúlyozva, hogy ez a tantárgy szervesen egybeépül az 5—8. osztályos gyakorlati foglalkozással. A gyakorlati foglalkozás 1—4. osztályos feladatköre is sok tekintetben más, mint a kézimunkáé volt. A hagyományos munkanemek részben korlátozódtak (agyagmunka), részben bővültek (papírmunka, 4. oszt.). Ezenkívül új munkanemek is helyet kaptak a gyakorlati foglalkozás tantervében (fémmunka, építő elemekkel végzett, valamint technikai jellegű szerkesztőgyakorlatok). A tantárgy óraszáma pedig a 3. és 4. osztályban heti 1 óra helyett 2 órára növekedett. Ezzel lehetővé vált néhány igényesebb művelet megtanítása, valamint komplex munkafeladatok végrehajtása is. Mindezek a változások a tananyag korszerű kiválasztása mellett a tanulók technikai gondolkodásának és gyakorlati készségének fokozottabb fejlesztését célozzák, végső sorban tehát a politechnikai képzés megalapozását segítik elő. Természetesen az új tanterv megvalósítása — a tárgyi feltételek biztosítása mellett — elsősorban a nevelők felkészültségén, jó munkáján és lelkesedésén múUk. E nagy munkához kíván segítséget nyújtani könyvünk. Mivel az új tanterv feladatainak végrehajtásában az eddigi tapasztalat meglehetősen kevés, ezért kérjük a kartársakat, hogy észrevételeiket a könyvvel kapcsolatban küldjék meg a Tankönyvkiadónak. Ezzel is segítsék elő a gyakorlati foglalkozás tanításának továbbfejlesztését. Budapest, 1963. október hó A SZERZŐK