A nem formális és informális tanulás elismerése Magyarországon [antikvár]

1. BevezetőA kötet célja, hogy a téma iránt érdeklődők számára hozzáférhetővé tegye a nem formális és informális tanulás elismerésével foglalkozó projekt keretében végzett munka eredményeit, és ennek révén hozzájáruljon a tanulságok hazai megfogalmazásához, illetve azok szélesebb körben történő megismertetéséhez.Az OECD 2006-ban indult RNFIL (Recognition of Non-formal and Informál Learning) elnevezésű projektje 21 ország - köztük Magyarország - részvételével a már működő és még csak most formálódó nemzeti validálási (elismerési) rendszerek elemzésére vállalkozott.A nem formális és még inkább az informális tanulás kifejezések használata viszonylag új keletű. Alig néhány évtizede alkalmazzák ezeket a műszavakat, noha a nem formalizált keretek között történő tanulás a tanulás leginkább hagyományos alapformájának nevezhető. Az utóbbi években egyre szélesebb körben használják mindkét kifejezést, értelmezésüket illetően azonban korántsem beszélhetünk igazi közmegegyezésről.Alapvetően nem tudományos fogalmakról van szó, sokan kétségbe vonják azt is, hogy lehetséges-e egyáltalán pontosan definiálni ezeket a kifejezéseket. Sőt akad olyan vélemény is, amely szerint ezek csupán metaforák, amelyek általános képzéspolitikai törekvések azonosítására szolgálnak. Olyan, a képzéspolitikai szakzsargonban használt kifejezésekről van szó, amelyekről a számtalan definíciós kísérlet ellenére sem mondható, hogy egységes értelmezésen alapulnának. A jelenleg hivatalosnak" tekintett meghatározás is több ponton kritizálható. Az Európai Bizottság által 2001-ben megfogalmazott - és azóta a témával foglalkozó legtöbb írásban hivatkozott, általában kiindulópontként használt - meghatározás szerint a formális tanulás (formai learning) tipikusan képzőintézményekhez kapcsolódik, és a tanulás célját, idejét, és a tanuló támogatásának módját illetően strukturált, valamint végzettség megszerzéséhez vezet. Emellett az is jellemzi, hogy a tanuló nézőpontjából szándékolt tevékenységről van szó. A nem formális tanulás ezzel szemben nem kötődik képzőintézményhez, és rendszerint nem eredményezi végzettség megszerzését. Az informális tanulás - az idézett meghatározás szerint - a munkához, a családi élethez és a szabadidős tevékenységekhez kapcsolódik, nem strukturált tevékenység, és nem vezet valamilyen elismert végzettség megszerzéséhez. Lehet szándékolt és nem szándékolt, az esetek többségében azonban nem az, hanem véletlenszerű (Communication, 2001). Ez utóbbi megengedő megfogalmazás is jelzi a definíciós kísérletek egyik gyenge pontját, azt, hogy az egyes, tudásgyarapodást eredményező tevékenységek adott kontextusukból kiszakítva többféleképpen is osztályozhatók.Az empirikus adatgyűjtés - és a nemzetközi összehasonlítás - nézőpontjából is történt kísérlet a különféle tanulási tevékenységek osztályozására. Az Eurostat (az Unió statisztikai ügynöksége) által készített terjedelmes elemzés' a tanulásra irányuló szán-Classification of learning activities - Manual, Eurostat, 2006, Luxemburg.