A tanulók tevékenységének tervezése és irányítása VIII. [antikvár]

Pedagógus körökben sok vita tárgya az érettségi Egyesek szükségesnek, mások feleslegesnek tartják; formáját, tartalmát pedig szinte mindenki másképp szervezné. Egy dologban azonban valamennyien egyetértünk; az érettségire való felkészülés oktató, sót nevelő munkánk egyik lényeges pillére. Az a néhány hónap, amelyet a gimnáziumi évek végén a tanult matematikai fogalmak, összefüggések ismétlésére, rendszerezésére, kiegészítésére tudunk fordítani, sok esetben megkétszerezi, de mindenképpen aránytalanul nagy mértékben növeli a tanulók tudását. Az ismeretszerzés lépcsőfokait oktatásunkban mindig szem előtt tartjuk; gondosan ügyelünk az érdeklődés felkeltésére, az újszerű problémák sokoldalú bemutatására, a tiszta fogalomalkotásra, a rögzítésre, az alkalmazásra stb., de ugyanakkor gyakran megfeledkezünk a tanulás édestestvéréről: a felejtésről, amelyet pedig természetes jelenségként kell értékelnünk. A frissen szerzett ismeret, ha keveset használják, könnyen feledésbe merül, de szerencsére könnyen fel is idézhető, és az "újratanulás" eredménye a korábbinál jóval szilárdabb és tartósabb tudás. Az ismétlés természetesen nem egyszerű "újratanulás", hiszen a IV. gimnáziumi év második felében a tanulók már mélyebben, több összefüggésével együtt látják a matematikai problémákat, mint 2-3 évvel korábban, egyszerűnek találják a