Bővebb ismertető
Az érettségi hazai történetének vázlata. ;1 Az érettségi vizsga múltja vitatörténet; léte, célja, társadalmi funkciója, formája egy évszázad óta vitatott kérdés hazánkban. A vita időszakonként fellángsió, erőssége társadalmi funkciójának változásával, módosulásával kapcsolatos', annak következménye XXXAz érettségi abból az igényből szülötett, hogy az egyetemekre ne kerülhessenek be megfelelő alapképzettség nélkül a hallgatók, Az első ilyen jellegű törekvések Poroszországban"jelentkeztek. Már 1699-ben hoznak olyan rendeletet, mely megszabja, hogy "a rektor a tanitványt érettnek nyilvánitsa, mielőtt az az egyetemre menne," Az egyetemre jelentkező ifjúság nagy száma következtében az egyetemek nem tudják a felvételi vizsgákat kellő szigorusággal végrehajtani. Ezért 1788-ba.n ujabb rendeletét adnak ki, a tulajdonképpeni érettségi vizsgálatot elrendelő porosz kir. edicíu-mot, amely egyszersmind az iskolákat és- egyetemeket állami intézeteknek nyilvánitotta. Az 1788-ban kiadott rendelet még nem állit fel egységes vizsgakövetelményeket, aminek következtében az egyes iskolák a legkülönbözőbb mértéket alkalmazzák. E zavart helyzeten kiván segiteni az 1812-ben kiadott uj érettségi vizsgaszabályzat, amely meghatározta a vizsgálat tárgyát és a követelmények mértékét. Ausztria 1849-ben vészi át az érettségit a Thun-féle Organisations-Entwurf alapján, majd 1851-ben ugyancsak az Entwurf alapján kötelezően az egyetemi, főiskolai felvétel feltételeként hazánkban is bevezetik.