Az iskolák lehetséges szerepe az oktatáspolitikai döntés-előkészítésben [antikvár]

ELŐSZÓ Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kutatása annak a lehetőségét vizsgálja, hogy az oktatásügyi döntés-előkészítés folyamata milyen módon bővíthető az iskoláknál elérhető tapasztalatok és tudás felhasználásával. A kérdéskört négy eltérő megközelítésben mutatjuk be. A kötet első tanulmánya a döntés-előkészítés deliberatív technikáit ismerteti mint a kommunikatív döntéshozatalt támogató eljárások egyik változatát. A tanulmány felhívja a figyelmet azokra a kezdeményezésekre, amelyek az irányítási teljesítmények javulását a visszacsatolásokra alapozott megvitatásoktól, illetve a tervezés közösségi jellegének erősítésétől várják. A delibe-rációs gyakorlatban megmutatkozó kommunikációs erőfeszítések és témakezelési technikák hasznos támpontokat jelenthetnek az oktatásügyi döntés-előkészítés módszertanának alakítása szempontjából. A második tanulmány előfeltevése, hogy az oktatásügyi változások megvalósítóinak tudásuk és tapasztalataik alapján kifejezett policy-alkotó szerepe lehet. A tanulmány az oktatásirányítás működését Margaret Archer oktatásfejlesztési interakciós modellje és Niklas Luhmann általános rendszerelmélete alapján értelmezi, keresve egy fenntartható kommunikációs modell kidolgozásának a lehetőségeit. Az elméleti keretek alapján a tanulmány rámutat arra, hogy a kétirányú kommunikáció az intézmények és az oktatásirányítás „co-evolúcióját" (együttfejlődését) alapozza meg. A harmadik tanulmány adatok tükrében méri fel az iskolák szerepét és/vagy mellőzését a döntés-előkészítésben. Feltárja az irányítás stratégia alkotó teljesítményéből adódó nehézségeket, és érzékelteti azt a távolságot - „elidegenedést" -, ami az irányítás és az intézmények között a 2010-es adatfelvétel idején kimutatható volt. Az ismertetett empirikus adatok az oktatási intézmények vezetőinek megkérdezése alapján ábrázolják az iskolák kommunikációs lehetőségeit az oktatásirányítás felé. A negyedik tanulmány mélyinterjúk felhasználásával mutatja be a döntés-előkészítés „közegét". Minisztériumi tisztségviselők, egyeztető fórumok és érdekérvényesítő szervezetek tagjai, önkormányzati irodavezetők és iskolaigazgatók megfogalmazásában kaphatunk képet a döntés-előkészítés és döntéshozatal működéséről. A különböző szereplőktől származó interjúrészleteket igyekeztünk a lehetőségeknek megfelelően egymással dialógusban bemutatni, hiszen az eltérő szintekről másként látszanak a rendszerben zajló folyamatok.