Középiskola után... [antikvár]

Lehet, hogy meglep a személyes hang, amellyel megszólítottunk Téged, u mert valószínű még sosem találkoztunk, vagy ha netalán elmentünk egymás mellett az utcán, még nem válhattunk kedves ismerősökké. Valóban sok mindent nem tudunk Rólad. Nem ismerjük nemedet, nem tudjuk hány kiló és milyen magas vagy, hogy hordod a frizurádat, viselsz-e szemüveget, milyen a hajad, szemed színe, mi a kedvenc időtöltésed, hogyan vélekedsz a világról, s benne a magad szerepéről. Mégis egynémely dologban ismerősnek tekinthetünk, hiszen nagyon sok hasonló társaddal nap mint nap találkozunk munkánk során. Valószínűsítjük, hogy 18 év körüli, a felnőttkor küszöbén álló, középiskolai tanulmányaidat már befejezett, vagy hamarosan befejező, sajátos élethelyzetben lévő fiatal vagy, életed első, igazán jelentős fordulópontjához érkeztél, és most birkózol a továbblépés sajátos dilemmáival. Melyek ezek? Lehet, hogy dolgozni szeretnél, és most úgy érzed, nagyon kitoltak" veled, mert pont olyankor csöppentél bele a világba, amikor egyáltalán nem könnyű e szándékodat megvalósítani. Lehet - ha úgy érzed az iskola kellő felkészítést adott választott szakmád gyakorlásához - nem fecsérelsz időt álláskeresgéléssel, hanem saját kezedbe véve sorsod irányítását, vállalkozásba fogsz. De hogyan? Úgy hallottad elég sok buktató leselkedik a könnyelműen vállalkozókra. Lehet, hogy nem a munkát, hanem a továbbtanulást választod, de nem tudod mit érdemes tanulni, milyen más szakképesítést szerezz, ha bizonytalan a képzés utáni elhelyezkedés lehetősége. Lehet, hogy szíved szerint tanulnál, de családod anyagi helyzete nem teszi lehetővé. Igénylik, hogy felnőtt emberként Te is részt vállalj a terhek megosztásában. Dolgoznod kell, de olyan ambíció van benned, hogy úgy érzed, a munka mellett is tudnád vállalni a tanulás terheit. Viszont nem tudod ez miképp lehetséges? Lehet, hogy Te semmit sem szeretnél, vagy legfeljebb annyit, hogy hagyjanak békén, mert számodra az "édes semmittevéshez" kiváló kifogást szolgáltatnak korunk nehézségei. Ugyanakkor lelked mélyén furdal a lelkiismeret, "valamit mégis kezdeni kellene magammal, mindig nem élhetek a szüleim nyakán". Lehet, sőt legvalószínűbb, hogy Te olyan fiatal vagy, aki bizonytalan a következő lépést illetően, talán még pályaválasztásod sem adta a végleges döntést, de biztos vagy abban, hogy lépned kell. Nem félsz a nehézségektől, a problémákat izgalmas, megoldandó kihívásoknak tekinted, és készen állsz minden hasznosítható információ meghallgatására, befogadására.