Bővebb ismertető
Az iskoláról sok mindent tudunk, de ez mégis kevés, ha végiggondoljuk, hogy ez a szó "iskola " mi mindent asszociál bennünk: jelenthet emberformálást, szocializációt, különböző életkorú, képességű és motivációjú tanulókat, egymástól nagymértékben eltérő szociológiai környezeteket, sokféle tantárgyat, műveltségükben és képességeikben eltérő tanítókat és tanárokat, diákstikliket, épületeket. Az iskoláról sok mindent tudunk, de eme tudásunk döntő része szubjektív: egyéni és családi tapasztalatok, mítosz és legenda, aktuális értesülés. Nincs érvényes és megbízható válasz arra a kérdésre, hogy milyen tehát a társadalom iskolája? Már a kérdés feltétele is kihívó. M szemléleti és metodikai korszakváltásnak kellett lejátszódnia ahhoz, hogy a diskurzus legalább elkezdődhessen, hogy a válasz megfeleljen az iskola sokrétegű lényegének és meghaladja a szubjektív értesülések szintjét.Ez a könyv azon tanulmányok, vizsgálatok és összefoglalások sorába tartozik, melyek a társadalomtudomány eszközeivel próbálnak választ adni az iskolában folyó műveltségátadás és szocializáció eredményeiről, és arról a bonyolult mechanizmusról, mely ezeket a folyamatokat aktivizálja és lendületben tartja. Ilyen értelemben ez a könyv a modern magyar pedagógiai kultúra terméke: a szakma szabályai szerint feltárt tények elméletileg megalapozott magyarázata. Arról szól, hogyan, milyen eredménnyel tudnak tanulóink különböző nehézségű és műfajú szövegeket megérteni, milyen mértékben képesek matematikai közegben logikusan gondolkodni, problémákat megoldani és végül, de nem utoljára arról ad hírt, hogy az információs társadalom küszöbén milyen ismeretekkel rendelkeznek tanulóink eme újfajta közlésmódról - és talán túlzás nélkül állítható - nagy távlatokat nyitó tanulási eljárásról.Báthory Zoltán