Bővebb ismertető
Köztisztviselő, Ybl-díjas építész, kulturális-közművelődési szakember, a gyermekvédelem munkása, a kisgyermeknevelésről gondolkodó kutató folytatja a dialógust a közoktatási minőségbiztosításról.
Hogy van ez? Hogy kerülnek ők az iskolai minőségügy közelébe? Miért legyen szavukra kíváncsi az iskolák pedagógusa?
Elsősorban azért, mert írásaikból kitűnik: a nevelés-oktatás intézményrendszere hatékony csak akkor lehet, ha tudomásul veszi nagyrendszerbe illeszkedését. Ha tehát az iskolai minőségbiztosítás maga is interdiszciplína! A humán szolgáltatások hasonló dilemmáinak felismerése maga a partnerazonosítás. (Hogy népszerű minőségbiztosítási szakkifejezést idézzünk a Comenius-modell alapján.)
Tanulmánykötetünk - a sorozat második darabja - azt is igazolja, hogy az iskolai minőségbiztosításnak immár története van. Rendre felidéződnek a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évek hazai pedagógiai innovációnak jelesei (mondhatni klasszikusai) s a nemzetközi szakmai kiválóságai (akik közül egyre többen személyes ismerősei a hazai szakmának).
Kötetünk egy középiskola és egy általános iskola esettanulmányát mutatja be, mint a Comenius-program, akár az OKAIM organikus előzményeit.
Olvasó! Légy társunk az olvasásban, és a szerkesztésben!
A Szerkesztő