Bővebb ismertető
Az Európai Unió Oktatási Minisztereinek Tanácsa - a 2000-ben elindított lisszaboni folyamat részeként - 2002-ben részletes munkaprogramot fogadott el, amely meghatározta az oktatás és képzés területén 2010-ig elérendő átfogó és közös célokat. Ezek között szerepel az oktatás minőségének javítása, az oktatáshoz való hozzáférés támogatása, az oktatás nyitása a külvilág felé a tagállamokban. A célkitűzések megvalósításáról 2004-ben közös időközi jelentést készített az Európai Bizottsággal Oktatás és képzés 2010 címmel, mely konkrét ajánlásokat is megfogalmaz a további teendőkről. Az Európai Bizottság az úgynevezett Nyitott Koordinációs Módszert alkalmazza a kitűzött célok eléréséhez, mely a részt vevő országok közös gondolkodására és önként vállalt együttes cselekvésére épít. Az elmúlt években számos olyan eszközt és munkamódszert dolgoztak ki, amely elősegíti a szereplők bevonását, valamint tevékeny részvételét a programban mind politikai, mind szakmai szinten. 2006 óta tematikus országcsoportok, ún. klaszterek segítik a tagállamok együttműködését, melyben érdeklődés és érintettség alapján vehetnek részt az egyes országok. Ezt egészítik ki a tágabb szakértői kör számára szervezett társaktól való tanulás lehetőségét biztosító programok (PLA - peer learning activities), ahol valamely tagállam szervezésében dolgoznak fel egy-egy kulcsfontosságú oktatáspolitikai témakört a tagállami jó gyakorlatok bemutatásával, eszmecserével, kutatásokkal, szakmai tanulmányutakkal. Az Európai Bizottság pályázati úton támogatja a munkaprogram tagállami szintű megvalósítását a folyamat átláthatósága és az érintettek minél szélesebb körű bevonása érdekében. Magyarország a kezdetektől fogva részt vesz a nemzetközi munkában, az eredmények hazai terjesztésének támogatására pedig él a Bizottság által nyújtott finanszírozási lehetőséggel. A munka szakmai koordinálását az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) végzi és társfinanszírozást biztosít az EU-s támogatáshoz. A Tempus Közalapítvány az OKM felkérésére 2008-tól kapcsolódott be a folyamatba a projekt megvalósításához szükséges feladatok koordinálására, melybe külső szakértőket is bevon. A projekt gerincét a fent említett EU-s klaszterekben folyó munka eredményeinek megismertetése és hazai kapcsolódási pontjainak, hasznosítási lehetőségeinek feltárása képezte, különös tekintettel azokra a témakörökre, amelyeket a magyar oktatáspolitika kiemelt fontosságúnak tart, és ezért hazai szakértőket delegált a nemzetközi munkacsoportokba (klaszterekbe).