Pedagógus-továbbképzés [antikvár]

1. HIPOTÉZIS, MINTA, MÓDSZEREK, ELEMZESI SZEMPONTOK A jelen tanulmány az 1. alprojekt keretében végzett összehasonlító pedagógiai tanulmányozás során megszületett országtanulmányok (Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Ausztria, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Románia), valamint az EU-s és GECD-s dokumentumokat elemző tanulmány alapján készült. Nem tekinthető az összes résztanulmány kimerítő összegzésének. A részletek iránt érdeklődő olvasó az alábbi szempontrendszer minden elemére vonatkozóan megtalálja a választ az egyes résztanulmányokban. Ez a megszorítás két vonatkozásban is megmutatkozik. Egyrészt nem térünk ki minden szempontra, amelyeket a továbbképzéssel kapcsolatos nemzetközi gyakorlat feltárása érdekében az alprojekt keretében elemeztünk, másrészt nem térünk ki minden ország gyakorlatának részleteire azon szempontok esetében sem, amelyeket egyébként összegzünk a jelen tanulmányban. Ha valamely ország egy adott szempont tekintetében nem rendelkezik hasznosítható tapasztalatokkal, vagy ennek bemutatásához szükséges adatokra kutató- és szerzőtársaim nem bukkantak, akkor a teljesség kedvéért ezeket nem emeljük be ebbe az összesítésbe. Tekintettel arra, hogy az egyes tanulmányok egységes szerkezetet követnek, az olvasó könnyen előkeresheti az egyes országok őt különösen érdeklő részadatait az országtanulmányokban. Ezt a keresést az országtanulmányok előtt található részletes tartalomjegyzék is segíti. Az alprojektben két hipotézisre kerestük a bizonyítékokat: 1. Megteremthető a továbbképzéseknek a közoktatás igényeit kielégítő és az egyéni szakmai fejlődést segítő, az életpályamodell egyes szintjeinek elérését biztosító rendszere. 2. A nemzetközi gyakorlatban és az EU-s dokumentumokban fellelhetők a hazai kívánalmakat kielégítő, a magyar viszonyokra adaptálható ,jó gyakorlatok". Ezek megválaszolása érdekében választottuk a fent ismertetett országokat mintának. Arra törekedtünk, hogy földrajzilag lefedjük az Európai Unió tagországait, mindenképpen szerepeljenek benne azok az országok, amelyek jelentős, több évtizedes gyakorlattal rendelkeznek a pedagógus-tovább-képzés gyakorlatát illetően. Ezen utóbbi szempont érvényesítése érdekében