Bővebb ismertető
Néhány mondat a kollégákhoz a tankönyvről és használatáról
Ez a könyv a Nemzeti Alaptanterv hatályba lépése nyomán íródott. Gondolati vezérelveit, tartalmi részleteit, szerkezeti felépítését a NAT által meghirdetett tantervi- és tankönyv-választási szabadság szellemében igyekeztem megvalósítani. Ugyancsak fontos irányítónak bizonyultak azok a tapasztalaim is, amelyek több évtizedes tanári múltamból származnak. Végezetül ki kell hangsúlyoznom, hogy a részletek kidolgozásában arra az 1997-ben elfogadott Földünk és környezetünk tantervre támaszkodtam, melyet a PAUZ-WESTERMANN Tankönyvkiadó és az OKI közös megbízása alapján Dr. Hári Ferencné és Nagy Péter kollégámmal 1996-ban közösen készítettünk el.
A NAT ajánlása szerint Kontinensek - tájak - országok elnevezésű tananyag egyaránt tam'tható a 7. éí ű 8. évfolyamban is. A tankönyv megírását megelőzően a gyakorló tanárokkal folytatott széleskörű konzultáció eredeményeként, a Kiadóval egyetértésben a 7. évfolyamra történő időzítés mellett döntöttem. A legfőbb érvek között a következők szerepeltek: 1. biológia Tájak és életközösségek című tananyaga csak ezzel a megoldással hozható szinkronba a földrajzzal: 2. a Föld és bolygótestvérei tananyag csillagászati ismeretei így bőségesebb fizikai alapozást nyernek, vagyis a tanulók valamivel érettebb módon viszonyulhatnak a téma nehézségeihez. Nem részletezem, mindez mennyi új problémát vetett fel. A követendő utat mindazonáltal saját tapasztalataimra támaszkodva fogalmaztam meg. Eszerint a kontinensek, tájak és országok megismertetésében a természeti környezet bemutatására fordítok nagyobb hangsúlyt, mert: 1. minden további ismeret megértésének alapját a természeti kömyezet jelenti; 2. mert műveltségi területünk elnevezésében a ,Jcömyezetünk" szó is szerepel. Az emberre, mint élőlényre a természeti kömyezet jellemzőinek megváltozása hat döntően vagy végzetesen. Mindezek megérétése érdekében a természeti kömyezetet egyre jobban meg kell ismerni. Ezt a tényt - sokan - teljesen elhanyagolják; 3. mert az erőforrások többsége is természeti vonatkozású; 4. mert a gazdasági összefüggések megértése a 10. évfolyamon A világ helyzete című tananyag feladata. Mindezzel szemben komoly problémát jelent a természeti kömyezet földrajzi alapjelenségeinek ismerethiánya (leszámítva az 5. - 6. évfolyamon megszerzetteket). Ezért voltam kénytelen bőséges kislexikont mellékelni. Javaslom a benne foglaltak mind gyakoribb és csoportmunkákban történő értelmezését! (A *-gal jelzett fogalmak szerepelnek benne.) Az egyes témák kidolgozásában igyekeztem a legkorszerűbb információkhoz hozzájutni (ELTE-tankőnyvek, Internet-adatok, Scientific American, Geo stb.). A földrajzi nevek (egyáltalán nem egységes) nevezéktanában a hagyományokon kívül a Westermann-féle iskolai atlaszra támaszkodtam. Az adatok jelentős része is innen származik. A feldolgozás mellékleteként javaslom ugyanennek az atlasznak a használatát.
Ez a tankönyv a 8. évfolyam végére előírt követelményeket tartalmazza. A minimális teljesítmény igényeit mindenütt az álló helyzetű kövér betűtípus jelzi. A többletkövetelmények jelzésére a dőlt kövér betűk szolgálnak. A nem meglcövetelhető kiegészítő ismereteket, adatokat a dőlt betűs részek tartalmazzák. A ^ jelzetű részek ráhangoló szerepűek, többnyire vers- vagy prózai idézetek. A ¦ jelek után feladatok következnek. Megoldásuk olykor hosszabb időt és kollektív odafigyelést igényel. Ezeknél javasolom a munkacsoportokban történő feldogozást. Az 0@® stb. számozás a témák és az altémák tagolódását segítik áttekinthetőbbé tenni. A Q jele után az elolvasásra ajánlott útleírások, ismeretterjesztő munkák, stb. korántsem teljes választékának szerzői és címei szerepelnek. Sajnos többségük már csak könyvtárakban található meg. A munkafüzet esetenként önálló, a tankönyvben nem említett példákkal, feladatokkal igyekszik kibővíteni a közismereti választékot. A témazáró feladatlapok A és B változatban készültek el. Pontozásukat, értékelésüket a felhasználó kollégákra bízzuk.