Szülőknek a Nemzeti Alaptantervről [antikvár]

Minden szülő, akinek gyermeke az iskoláskorhoz közeledik, vagy már valahol megkezdte iskolai tanulmányait, érzékenyen reagál azokra a változásokra, mozgásokra, amelyek az iskolában, az ott folyó nevelő és oktató munkában, a pedagógus - szülő kapcsolatában jelentkeznek. A szülők iskolával kapcsolatos izgalma, szorongása, tanácstalansága abból adódik, hogy túlnyomó többségük nincs tisztában azzal, milyen kapcsolat köti gyermekét a befogadó intézményhez. Mik a jogai és mik a kötelezettségei? A szülők általában tisztában vannak azzal - anélkül, hogy a jogban járatosak lennének -, hogy felelősséggel tartoznak gyermekeikért, kötelesek megtenni mindent annak érdekében, hogy a szükséges és megfelelő nevelést megválasszák a részükre. Nem is jogi kérdés ez, hanem a gyermek-szülő kapcsolatból eredő, a családi élet lényegét adó erkölcsi kötelezettség. Ahhoz azonban, hogy a szülők ennek a kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni, ismerniük kell azokat a folyamatokat, amelyek az iskolában zajlanak, tisztában kell lenniük azokkal a követelményekkel, amelyeket az iskola támaszt gyermekükkel szemben, ismerniük kell azokat az értékeket, amelyeket az iskola képvisel, s nem utolsó sorban látniuk kell azt a nevelési célt, amelynek megvalósítása érdekében alakítja ki belső tartalmi munkáját és szervezeti kereteit az adott intézmény. Törvényes kötelességük a szülőknek, hogy iskolába járassák gyermeküket. Mégis gyakori, hogy a szülők idegenkedve, bizalmatlanul, olykor ellenségesen tekintenek az iskolára, amit viszont a pedagógus tart igazságtalannak, sérelmesnek, hiszen a lelkét kiteszi a gyermekért. Tudatosítanunk kell - mindkét félben -, hogy más a család és más az iskola nevelési funkciója. Ezek nem helyettesíthetik, hanem kiegészíthetik egymást. Ez a kis könyv azért készült, hogy részletes tájékoztatást nyújtson a szülőknek, az iskola iránt érdeklődő laikusoknak mindazokról a változásokról, amelyek 1998 szeptemberétől hosszú távon meghatározzák iskolás korú gyermekeik életét.