Tanmenet a történelem-állampolgári ismeretek tantárgyhoz [antikvár]

Részlet: A világ képe a XVIII. században A nagy francia forradalom Nevelési - oktatási feladatok Megértetni a tanulókkal: A XVIII. században a világ történelmileg legfejlettebb területei Nyugat-Európa és Észak-Amerika egyes részei voltak. A gazdasági fejlődés Anglában volt a legdinamikusabb. A termelést az Angliában kezdődő, más nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban szinte ezzel egyidejűleg lezajló ipari forradalom ugrásszerűen megemelte. A gépek, a gőzenergia alkalmazása következtében hatalmasra nő a termékek mennyisége. Kialakul a gyáripar, az uj tőkés társadalom gazdasági alapja. Vele egyidejűleg forradalmasodik a közlekedés és hirközlés, az uj tipusu kereskedelem fontos eszköze. A gépek alkalmazása a mezőgazdaságban megteremti a tőkés nagybirtok kialakulásának egyik feltételét. Értsék meg a tanulók, hogy a XVTII. századra és a XVTII. században az ipari és polgári forradalom eredményeként uj, fejlettebb gazdasági-társadalmi formáció alapjai alakultak ki Nyugat-Európában és Észak-Amerikában: a kapitalizmus alapjai. Az ipari forradalom munkásait, a polgári forradalmak erejét a nép adta; e felismerés által váljék a tanulók számára meggyőzővé, hogy a történelem igazi alkotói a természetet, a termelést és a társadalmat formáló néptömegek. Az ellentétes osztályok harcának legmagasabb formája a társadalmi forradalom, amelyet a néptömegek visznek győzelemre. A néptömegek fontos szerepet töltenek be a haza védelmében is /a francia forradalom csatái, Napóleon oroszországi hadjárata/ . A feudális földbirtokosok után hatalomra került polgárság - az adott időszakban - más dolgozó osztályok érdekeit is képviselte. A harc nemcsak az ellentétes osztályok között, hanem egy társadalmi osztályon belül is folyik /pl. a francia polgári forradalomban a kispolgárság és a nagypolgárság között/. A kiemelkedő személyiségek felismerik a társadalom uj feladatait, ezeket képviselik, megvalósításukra szervezik az embereket, vezetik a feladatok megvalósítását szolgáló munkát és mozgalmakat. A termelés és értékesités uj feladatainak megvalósításában jelentős szerepet töltött be J.Watt és a többi - uj gépeket feltaláló - technikus és mérnök. Az elavult társadalom megdöntéséért megindult forradalomban vezetni tudott pl. Robespierre, Danton. A haza védelméért folytatott harcot irányitotta pl. Kutuzov, Washington. Népének szabadságharcát vezette pl. Simon Bolivár. A személyiség szerepe a törénelemben nem mindig egyértelmű. Vannak "nagy" emberek, akik egy adott időpontban a haladást szolgálják, máskor annak gátjává válnak /pl.: Napóleon/. Nemcsak a társadalmi osztályok gondolkodását és tevékenységét, hanem az egyes emberekét is - döntően - gazdasági-társadalmi helyzetük határozza meg. A népek fejlődése - a XVIII. század története is ezt bizonyitja -, egyenlőtlen. Amikor Anglia, az Egyesült Államok, Franciaország a fejlődés magasabb lépcsőfokára lép, Ázsia sok országa és Amerika nagy része gyarmati uralom alatt áll, s Afrika, Ausztrália ősi kultúráit ekkor pusztitják el az európaiak és az észak-amerikaiak. Becsüljék a tanulók azokat az embereket, akik a termelésben, tudományban, a forradalmakban, szabadságharcokban saját népük és írás népek előrehaladásáért harcoltak, dolgoztak! Érezzenek együtt azokkal, akik a történelem, menetében "alulmaradtak", akiknek ősi kulturáját kegyetlenül elpusztították!