Társadalom-iskola-szocializáció [antikvár]

A széleskörű problematikának akár rövid s ezért vázlatos kifejtését sem vállalhatják magukra e közlemény szerzői. Arra vállalkoznak, hogy a jelen társadalmi fejlődés aktuális gondjait összevessék az iskola funkcióinak újszerű tényeivel. Hiszen a 80-as években a társadalom szocialista arculatának megformálása azért lassult le, mert az iskola funkcióinak megújulása lelassult s az általa létrehozott "produktumok"' nincsenek összhangban, sőt helyenként éles ellentmondásban állnak a társadalmi folyamatok természetével, kibontakozásuk ütemével.- Innen a társadalmi közvéleményben az elégedetlenség hangulata, s innen az iskola útkeresése is. A társadalmi fejlődés ellentmondásai, újszerű jelenségei közvetlenül és közvetett módon áthatják az iskola egész életét. Ez többnyire a célok 8 követelmények újrafogalmazásában jelentkezik. Ebből a szempontból az általános iskolában 1978-ban megindult tartalmi fejlesztés a célok és követelmények korábbi rendjének igazítását megindította, de a valóságos hatások, természetesen, csak a teljes, nyolcéves tapasztalat alapján, azaz a 80-as évek második felében mérlegelhetőek. A középfokú intézményekben több erőfeszítés tanúi lehetünk a különböző iskolatípusok funkcióinak feltárása érdekében. Elmondható, hogy ezen a téren a társadalmi igények és szükségletek kielégítése eddig nem eléggé megalapozott, Hiszen a széles profilú, önállóan gondolkodó és döntésre kész munkások tömeges nevelése még várat magára. A szakközépiskolák szerepe további értékelést igényel. A gimnáziumok szerepváltása pedig olykor a társadalom konzervatív /csak továbbtanulásra készíteni!/ nézetei miatt nem mondható sikeresnek.