Bővebb ismertető
A KOMMÜN ISTA ÓVÓNŐK AKTÍVÁI UTÁN
A párt Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális Osztálya a múlt év tavaszán első ízben hívott össze tanácskozásra óvónőket, a pedagógus tábor e fontos osztagának falun dolgozó párttag-képviselőit. Ezzel a megbeszéléssel kezdetét vette az a folyamat, melynek keretében a megyei (és budapesti) pártbizottságokon elvtársi megbeszéléseket, aktívákat tartottak az adott terület valamennyi kommunista óvónői számára, tovább gyűrűztetve azokat a gondolatokat, melyeket a központi értekezleten bocsátottunk útjukra.
Az óvónők társadalma rövid híradásokból —> az „Óvodai Nevelés" hasábjairól —' értesült csak a kommunista óvónői aktívákról. Sokan felvetették, hogy bővebben szeretnének hallani a tanácskozásokról. Ma már a pártonkí-liek is jól tudják, hogy ahol kommunisták tanácskoznak, ott nem valami titokzatos dolgokról esik szó, hanem a munkáról, a feladatokról és ebben is főleg a kommunisták nagyobb felelősségéről, példamutató szerepéről. Megszokták, hogy ez rendszerint igen gyümölcsözően hat vissza az egész terület munkájának a színvonalára.
E fontos tanácskozások most a befejezéshez közelednek és így talán nem lesz haszontalan számot vetni e helyen is: miért került sor a vitákra, hogyan értékeljük a megtartott aktívákat, miben összegezhetjük továbbhaladásunk főbb teendőit?
Ha arra a kérdésre kellene válaszolni, milyen meggondolások vezettek a központi s ennek nyomán a megyei aktívák megtartására, röviden úgy válaszolhatnánk, hogy társadalmi haladásunk, egész fejlődésünk gyors lendülete íifabb és újabb igényeket támaszt az óvodai nevelőmunkával szemben is. Ez tette egyre inkább sürgetővé a legkisebbek gondozásával és nevelésével összefüggő kérdések eddigieknél jelentősebb előtérbe helyezését. így egyrészt időszerűvé vált ez a tanácskozás, másrészt eddigi eredményeink megteremtették a feltételeit is.
Az utóbbi időben — örvendetesen — egyre több szó esik az óvodáról mint fontos nevelő és kulturális tényezőről. Elsődleges feladatán — a gyermekek szocialista szellemben történő nevelésén túlmenően — alkalmassá kell tenni környezete formálására, az új élet kialakításának segítésére, a szocialista kultúra terjesztésére, a szocialista tudat alakítására a felnőttek körében is. Ebből következik, hogy e feladatok megvalósítójának — az óvónőnek —¦ olyan embernek kell lennie, aki nevelőmunkájával, életmódjával, a társadalom ügyeiben való
Minden kedves olvasónknak jó egészséget
. és eredményekben gazdag újeszlendól- kívánunk!
2 Óvodai Nevelés
Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23. – Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.
Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja már 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.1937. októberétől Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.
1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.
1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd a rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.
Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.
Férje 1989-ben meghalt, s ezt a csapást nem tudta feldolgozni. Utána visszavonultan élt.2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra, a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztató
Gazdag Erzsi (eredeti neve: Sebesi Erzsébet) (Budapest, 1912. november 14. – Szombathely, 1987. február 9.) magyar ifjúsági író, költő.
Sebesi Erzsébet néven született, törvénytelen gyermekként. Korán Sárvárra került, anyai nagyanyjához, Gazdag Erzsébethez (az ő nevét vette fel később). Első versét 13 éves korában írta, diákként színésznő szeretett volna lenni. Szombathelyen a neves nyelvész, költő, néprajztudós, Pável Ágoston karolta fel már az elemi iskolában. Büszkén vallotta magáról, hogy 14 éves korától önálló kereső. Az önfenntartás nehézségeivel is magyarázható, hogy tanulmányait gyakorta megszakította. 1936-ban érettségizett Kőszegen, az 1938-1939-es tanévben a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem Természettudományi Karára iratkozott be. 1945-től a Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett el egy fél évet. Közben újságírásból, leckeadásokból, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Volt laboráns, gyógyszertári technikus, gyógynövénybegyűjtő, majd 1961-től nyugdíjazásáig, 1970-ig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa. Fiatalkori barátságot kötött Weöres Sándorral. Otthona 1974-től haláláig a könyvtár szomszédságában, a Petőfi Sándor utca 45. alatt volt.