Óvodai nevelés 1963. január-december [antikvár]

A NEVELÉS - TÁRSADALOMALAKITÓ TEVÍKENYSÉ.G - BESZÉLGETÉS ORTUTAY ZSUZSÁVAL — ¦ : Ak;ik_ részt vehettek a Magyar Nők Országos Tanácsa Végrehajtó Bizottsá- j i gának ülésén, megegyeztek abban, hogy ez a munkaértekezlet nagy lépést jelentett az asszonyok társadalmi tevékenységének továbbfejlesztése területén. Nem hozott fordulatot, merőben új feladatokat — de új megvilágításba helyezte az eddigi munkát és kiszélesítette a továbbhaladás útját. Az MSZMP Vlll. kong- i' resszusának útmutatásai nyomán vizsgálták meg, milyen feladatok várnak az r" ' asszonyokra a tudatformálásban, hogyan végezhetik a nők legjobban anyai, I i' nevelői tevékenységüket a családban és a közéletben. A tanácskozás gondolat- , 'í ébresztő referátumát Ortutay Zsuzsa, a Nőtanács titkára tartotta. '!.' . Hozzáfordultunk, hogy választ kérjünk a tanácskozáson' felvetődött, s a ' nevelőket, óvónőket különösen érdeklő kérdésekre: — Milyen lényeges elvi tanulságokat hozott a nőmozgalom számára a vm. kongresszus? ; A kongresszus legjelentősebb tétele volt, hogy kimondta, leraktuk hazánk- ' ^ ban a szocializmus alapjait. A dolgozó emberek a szocialista elosztás elvének megfelelően, munkájuk szerint részesülnek a megtermelt javakból. Ezzel együtt az emberek értékelésének egyedüli alapja a végzett munka, a szocialista rend melletti helytállás lett. Az, hogy nincs olyan számottevő réteg, amelynek érdekei, nézetei ellentmondanának a szocializmus építésének, lehetővé teszi a dolgozó osztályok szövetségét, vagyis azt, hogy ebből a szövetségből kialakuljon a szocialista nemzeti egység; az egész nép, valamennyi osztály és réteg, párttagok és pártonkívüliek, az egjnxiás iránti bizalom alapján szoros szövetségben dolgozzanak a szocialista társadalom megvalósításáért. A párt szövetségi politikájának és a nemzeti egység fejlődésének fontos kulcsa a bizalom. A bizalom légkörét kívánja a nőmozgalom fejleszteni a párttag és pártonkívüli, a társadalom legkülönbözőbb rétegéből való asszonyok között. Mi, asszonyok, segíteni kívánunk abban, hogy önmagunkban és a társadalomban is . legyőzzük az emberek megkülönböztetésének régi szemléletét, s helyébe, az emberi egyenlőségből kiindulva, mindenkinek a munka alapján való megítélése, megbecsülése lépjen. Szeretnénk közelebb hozni egymáshoz a munkásnőket, parasztasszonyokat és értelmiségieket, s ezt megkönnyíti, hogy sok a közös gondunk. A gyermeknevelés feladata, a háztartás megszervezése, az egészséges családi élet kialakítása és még sok más kérdés minden asszony életében fontos szerepet tölt be. A nemzeti egység megteremtésének fontos feltétele a tudat területén megvívandó osztályharc. Ezt nem kívánjuk leszűkíteni a vallásos gondolkodás és a materialista világnézet párharcára, hanem minden olyan apró és nagy kérdést érintünk a nőnevelésben, amelyben különbözik a régi és az új, az elmaradott és a haladó gondolkodás. A tudat nevelésének fő formája a mi területünkön a nyílt elvi beszélgetés, őszinte, baráti vita és a szervezett tanulásban résztvevő asszonyok munkájának segítése. — A tanácsülésen sok szó esett arról, liogy a nőkérdés nem külön probléma, hanem az általános társadalmi kérdések szerves része. Erről szeretnénk többet hallani. A kongresszus is megerősítette, hogy a nő jog szerinti egyenjogúságát a gyakorlatban is teljes, ténylegesen érvényesülő egyenjogúsággá kell fejlesztem. A kérdés súlyának megvilágítására azt is hozzátesszük: ez nem öncél, hanem eszköze, része a társadalom felemelkedésének, enélkül nem érhetnénk el a szocialista társadalom kitűzött célját, a tényleges emberi egyenjogúságot, s a képességek szabad kifejtésének lehetőségét. A nőkérdés megoldása nem valamiféle statisztikai követelmény; á szocialista társadalom kialakításának feltétele. ] övodai nevelés 3 ,