Bővebb ismertető
Sokan vallják - szakmabeliek és laikusok egyaránt hogy az oktatás milyenségét alapvetően a tanítók, tanárok szakmai és emberi felkészültsége határozza meg, más tényezők (tantervek, tankönyvek, taneszközök, oktatási reformok és akár még a tanulók adottságai is) csak másodlagosak ehhez képest. Sokan kutatják tehát, hogyan lehetne a tanári munka minőségét mérni, miként lehetne a pedagógusokat jobb munkára ösztönözni, hogyan lehetne a pályára vonzani vagy éppen ott megtartani a legrátermettebbeket. Ezek a kérdések nem ismeretlenek a mai magyar oktatáspolitikai diskurzusokban sem. Kötetünk csak közvetve kíván hozzájárulni ezekhez a vitákhoz és megújító szándékokhoz, amikor azt járja körül, kik is dolgoznak ma Magyarországon a közoktatásban, honnan kerültek a pályára, mit, mennyit dolgoznak és mennyiért, hogyan élnek és hogyan vélekednek szakmájukról és a saját helyzetükről. Munkánk egy országos reprezentatív kérdőíves felmérés adatainak elemzésével készült. A felmérést a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával és ösztönzésével végeztük az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjában. A kutatás két szálon futott: az ország 1200 iskolájának igazgatóját egy, a tartalmi fejlesztés és az iskolavezetés kérdéseire kiterjedő kérdőívvel kerestük fel, az 1200 iskolából 400-ban pedig pedagógusokat is megkérdeztünk (összesen 2411-et) a fenti témákról. (A pedagógusoknak szóló kérdőív része volt az igazgatói kérdőívcsomagnak is.) A mintát az OKI Informatikai Központja készítette, a lekérdezésre 1996 novembere és 1997 februárja között került sor, kérdezőbiztosok segítségével. A mintaválasztásban, a kérdőív szakmai vitáiban, a kérdezésben közreműködőknek, a kódolást végzőknek ezúton is szeretném munkájukat megköszönni. Mint ahogy köszönöm az adatszolgáltató tanároknak, tanítóknak és igazgatóknak is, hogy szívesen válaszoltak. Könyvünket mindenekelőtt nekik és kollégáiknak ajánljuk. Tervezzük, hogy a két felmérés adataiból további tanulmányköteteket jelentetünk meg.