Bővebb ismertető
Baloldali mozgalmak a szociáldemokrata Pártban Magyarországon
a századforduló után
(1900-1914)
A 19. és a 20. század fordulója az emberiség történetében nemcsak egyszerű naptári fogalom, hanem valósággai is uj korszak beköszöntét jelzi. A 20. század kezdetével lezárul a kapitalizmus szabadversenyen alapuló korszaka és kiteljesedik fejlődésének uj, legmagasabb foka: az imperializmus, A 19. század utolsó harmadának ^békés^ Európája fokozatosan az éles és egyre élesedő osztályellentétek ^puskaporos hordójává* válik. Ez a körülmény teszi objektíve szükségessé, hogy fordulat álljon be a nemzetközi munkásmozgalom addig kialakult és megszokott szervezeti felépítésében, harci módszereiben; ez a körülmény az alapja a baloldali, forradalmi áramlatok kialakulásának és megerősödésének is.
Ismeretes, hogy a 20. század elejével a nemzetközi forradalmi mozgalom központja Oroszországa helyeződik át. Ebben az országban a legélesebben kerülnek felszínre az imperializmus összes ellentétei, ez az ország a feudális és kapitalista kizsákmányolás, a politikai jogfosztottság, a cár katonai diktatúrája, a nem-orosz nemzetiségű tömegek elnyomása tekintetében valóban példátlan volt az akkori Európában. A cári Oroszország az imperializmus összes ellenléidnek csomópontja volt Ezért is vált a nemzetközi munkásmozgalom uj korszaka legforradalmibb mozgalmának, az uj idők qj feladata legtökéletesebb felismerésének, az imperializmus korszaka marxizmusának: a leninizmusnak szülőhazájává. S ezért vált a leninizmus az egész nemzetközi munkásmozgalom számára példaképpé.
Az Oroszországtól nyugatra fekvő államok egyike sem volt az imperializmus ellentéteinek olyan csomópontja, mint Oroszország;* mások voltak gazdasági, társadalmi, politikai viszonyaik, más volt a