Fizika II. [antikvár]

III. ELEKTROMAGNESSEG A természetben lévő energiahordozók, a szén, a kőolaj, a földgáz vagy a szél és a Nap energiáját az ember közvetlenül csak ritkán használja fel. Legtöbbször átalakítja olyan energiafajtává, amely könnyen szállítható, és egyszerűen kezelhető. Ilyen energia az elektromos energia. Felmérések szerint a felhasználható energiának a 90%-át elektromos energia formájában hasznosítjuk. Ennek 10%-át világításra, 15%-át gépek hajtására használjuk, a fennmaradó részt az ipari energiafogyasztás és a fűtés emészti fel. A most következő fejezetekben megismerkedünk az elektromos energia átalakításának módjaival és eszközeivel, de választ kapunk arra is, hogy milyen módszerekkel lehet elektromos energiát előállítani. Ennek megértéséhez el kell sajátítanunk a legfontosabb elektromosságtani alapfogalmakat. A) ELEKTROSZTATIKA 1. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK Ha frissen mosott hajunkat műanyag fésűvel fésüljük, vagy műszálas ruhánkat levesszük, azt tapasztaljuk, hogy a fésű a hajunkhoz, a ruha a testünkhöz tapad. Eközben gyakran kis pattogásokat, sötétben apró szikrákat is megfigyelhetünk. Már a görög Thalész is megfigyelte, hogy a megdörzsölt borostyánkő apró tárgyakat, például tollpihét magához vonz. A borostyánkő görög neve: elektron, ezért kapta a jelenség az elektromosság elnevezést. A megdörzsölt testek különleges tulajdonságát, elektromos állapotát már az általános iskolában is vizsgáltuk. Foglaljuk most össze eddigi tapasztalatainkat! 1. Ha szőrmével megdörzsölt ebonitrudat felfüggesztünk, és egy másik, ugyancsak megdörzsölt ebonitrudat közelítünk hozzá, a rudak között taszítást tapasztalunk. Ha a kísérletet bőrrel vagy újságpapírral megdörzsöh üvegrudakkal végezzük el, ismét taszítóerőt mutathatunk ki. Az azonos elektromos állapotií testek tehát taszítják egymást (1. ábra). 2. A megdörzsölt ebonitrúd és a megdörzsölt üvegrúd között viszont vonzóerő lép fel. A megdörzsölt ebonit és a megdörzsöh üveg elektromossága tehát különböző, és a különböző elektromos állapotií testek vonzzák egymást. 1. ábra. Dörzselektromos jelenségek