Magyarország és a szomszéd népek [antikvár]

A kétévenként ismétlődő Történelemtanárok Nyári Akadémiája immár két évtizedes múltra tekint vissza. A tanári továbbképzésnek ezt a szabad formáját az a felismerés hozta létre, hogy a tanítás gyakorlata az oktatást végzők permanens tudományos és szakmódszertani tájékozódása nélkül sohasem tarthat lépést a történelemkutatás és az oktatáselmélet fejlődésével. Amennyiben az oktatás nem akarja elmaradását konzerválni, s nem nyugszik bele a tanítás és a tudomány közötti rés szélesedésébe, akkor meg kell találni a gyors és szakszerű tájékozódás módjait, fórumait, formáit. Ennek a formakeresésnek és fórumteremtésnek, most már két évtized tapasztalatai után bátran mondhatjuk, egyik népszerű és sikeres formája a nyári akadémia. Annál inkább biztonsággal állíthatjuk ezt, mert a Történelemtanárok Nyári Akadémiája iránt évek óta tapasztalható és egyre növekvő érdeklődésen kívül azt kellett látnunk, hogy megjelentek a követők, - illetlenebb kifejezéssel élve a sikeres kezdeményezést utánzók, - reméljük, a valóságban majd továbbfejlesztők, s nem egyszerűen epigonok. A történészek mintáján felbuzdulva és sikerén okulva a világnézetünk alapjai tanárai számára már második éve szerveznek nyári akadémiát, példájukat pedig 1979-ben már földrajzos kollégák is követték. Mindkét nyári akadémia még helyileg is a történészek tradícióira épült. Értesüléseink szerint más társadalomtudományi és természettudományi tantárgyak képviselői is nekifogtak hasonló nyári tanfolyamok szervezésének. Külföldi kollégáinkat is megihlette ez a nálunk alkalmazott továbbképzési forma. Több szocialista ország szakemberei, legutóbb a bolgár kollégák jelentették be példánk követését.