Társadalomismeret pedagógusoknak [antikvár]

Ez a munka a Társadalmi ismeretek NAT-részműveltségi terület iskolai feldolgozásához kíván segítséget nyújtani. A NAT-hoz viszonyítva azonban néhány esetben jelentős arány- és hangsúlykülönbségeket fedezhet fel az Olvasó a következő oldalakon. Két szempontból is újdonságnak számíthat például az "Életmód a mai Magyarországon" című téma. E fejezetben a munkanélküliség és a szegénység kérdéseit jártuk körül, hiszen véleményünk szerint ezek megkerülhetetlenek a mai társadalomismeret-oktatásban. Természetesen nem gondoltuk azt, hogy a mai társadalom életmódbeli jellegzetességeit, illetve változásait kimeríthettük e két témával. Egy-egy fejezetet például megérdemeltek volna a személyes és a családi fogyasztás földrengésszerű változásai (vagyis az úgynevezett fogyasztói társadalom problémaköre); s bizonyára írnunk kellett volna arról is, hogy a gazdagság képzete és valósága milyen szerepet játszik a társadalom életében. A helyszűke azonban ezen (és más) kétségkívül érdekes és fontos problémák tárgyalását nem tette lehetővé, ezért ezúton figyelmünket azokra a témákra összpontosítottuk, amelyek a leginkább húsbavágóan jelenítik meg a társadalmi igazságosság kérdését. A társadalmi problémák boncolgatása ugyanakkor szükségessé tette a korábbi, leíró-elemző beszédmódtól való eltérést. Ugy véljük ugyanis, hogy a társadalmi igazságosság és méltányosság kérdésében a "tudnivalók" mindig valamely dialógus, beszélgetés és vita eredményeként kell, hogy körvonalazódjanak, és nem ölthetik egy "mit kell gondolnunk az igazságosságról" jellegű szöveg formáját. Ebben a fejezetben a mai magyar társadalomban kívánatos igazságosság mibenlétét illetően a tényeket, a társadalmi folyamatokat leíró szövegrészeket érvek és ellenérvek egészítik ki. A diákok feladata nem az, hogy "kiválasszák" a legjobb érvet, hanem az, hogy a közös diskurálás során konszenzusra jussanak. Állapodjanak meg abban, hogy ők egymás között itt és most Magyarországon mit tekintenek igazságosnak, fontosnak, illetve megengedhetetlennek. Sokak szerint ez az, amit egy demokráciában egyszerűen állampolgári szerepnek neveznek. A NAT-hoz képest másik aránykülönbség, hogy a magyar társadalom politikai tagoltságának e segédkönyv viszonylag kevés figyel-