Bővebb ismertető
Az emberek mindenkor ösztönösen vonzódtak a természethez, felkeresték a szemet gyönyörködtető csúcsokat, völgyeket, forrásokat és patakokat. A történelem nagy egyéniségeiről számos olyan feljegyzés maradt ránk, amelyek azt bizonyítják, hogy közel álltak a természethez és nagy jelentőséget tulajdonítottak a rendszeres túráknak, kirándulásoknak. Leninről kortársai feljegyezték, hogy szívesen túrázott a Lengyel Tátrában és a Svájci Alpokban is. Tolsztojról közismert, hogy vidéki környezetben élt legszívesebben, mert így közelebb volt a szabad természethez. Hemingwairől azt írták barátai, hogy rajongott a természetért. Fontos szerepe volt a természetjárásnak a munkásmozgalomban. A munkásosztály meglátta benne az egészséges életmódra nevelés lehetősége mellett, a munkások, haladó értelmiségiek szervezésének lehetőségét is. Az illegalitásban dolgozó kommunisták és a velük együtt működők erdei rejtekhelyeken találkoztak - mint természetjárók. Az erdő nyújtott védelmet az illegális gyűlések idején a leselkedő csendőrök és rendőrkopók ellen. Nem véletlen, hogy az elnyomó rendszer a munkásturista egyesületeket a munkásmozgalom részének tekintette és üldözte. A mai Magyar Természetbarát Szövetség elődei között is találunk olyan szervezeteket (pl. Természetbarátok Turista Egyesülete, Munkás Testedző Egyesület Turista Szakosztálya, Vasas Ifik) melyeknek szoros kapcsolatuk volt a magyar munkásmozgalommal. A modern élet tempója, a közlekedés meggyorsulása, a termelés automatizálása mellett napjainkban különösen megnőtt a testnevelés jelentősége, és kiemelkedő szerepet kapnak azok a sportágak, melyek nagy tömegeket mozgósítanak. Ilyen a természetjárás is. A testnevelés és ezen belül a tömegsport fejlesztése összefügg a szabad idő megnövekedésével. Nem közömbös, hogy az emberek mivel és hogyan töltik el a felszabaduló időt. Sokan jól szervezett érdekes foglalkozásokkal, többek között sporttal, kirándulással. Nem közömbös az sem, hogy hányan jutnak hozzá a szabad idő eltöltésének kulturált formáihoz.