A képernyő rabjai [antikvár]

Ismerős a látvány: étteremben, járművön, játszótéren, otthon gyerekek bámulják megigézve a kékesen derengő képernyőt. Nem lesz ebből baj? Vajon csak múló divathóbortról, ártalmatlan szórakozásról van szó? Vagy egyenesen hasznos elfoglaltságról, hiszen a képernyő interaktív taneszközként is szolgálhat? Nicholas Kardaras szerint ideje megkongatni a vészharangot, mert a képernyőalapú kütyük viharos terjedésével egyre nagyobb veszély fenyegeti gyermekeink lelki egészségét. A világszerte elismert függőségszakértő könyvében lenyűgöző szaktudással és alapossággal mutatja be, miképpen formálja át egy egész generáció agyát a modern technológia - ha túl fiatalon kezdik el használni. Az agyi képalkotó eljárásokkal végzett vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a vonzó kis masinák ingerei rendkívül erősen hatnak az agy örömközpontjának dopamintermelésére. Számtalan klinikai kísérlet igazolja, hogy összefüggés van a szüntelen képernyőbámulás és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), a különböző függőségek, a szorongás, a depresszió és a fokozott agresszió kialakulása között. Kardaras nemcsak fiziológiai-pszichológiai szempontból vizsgálja a világszerte ragályként terjedő képernyőkórt, hanem feltérképezi szociológiai, kulturális, gazdasági vonatkozásait is. Nem pánikot akar kelteni, hanem megérteni és megértetni, milyen kockázatoknak és veszélyeknek tesszük ki gyerekeinket, ha korlátlanul használják a különböző digitális eszközöket. NICHOLAS KARDARAS az Egyesült Államok egyik vezető függőségszakértője, egy felnőtt elvonóprogram, a Hamptons Discovery alapítója és igazgatója. Korábban a Stony Brook Medicine professzoraként neuropszichológiát adott elő. Több cikke jelent meg a Psychology Todayben, a Fox News rendszeres szakértője, közreműködött a CBS Evening News és az NPR műsoraiban. Feleségével és ikergyerekeivel a New York állambeli Sag Harborban él.