A gyermekszoba pszichológiája [antikvár]

Súlyos köveket dobott a pszichoanalizis a gyermekneveléstan oly sokáig stagnáló vizeibe. Mindenekelőtt kiderítette, hogy azok, akik eddig művelték a pedagógia elméletét és gyakorlatát, mélyebben szántó lélektani ismeretek hijján, úgyszólván csak meglehetősen önkényes osztályozásokra és kísérlet-lélektani tények regisztrálására szorítkozhattak, egyébként pedig főleg arra törekedtek, hogy a gyermeket minél előbb szobatisztává, intelligenssé, erkölcsössé, szóval társadalmilag lehetségessé tegyék. Sokban emlékeztet a gyermekneveléstannak ez a helyzete a lélekelemzés hatását megelőző elmekórtanra; Freud előtt a pszichiatria tudománya sem volt más, mint különös kórjelenségek változó alapokon történő klasszifikálása, az intellektualitás fokán mérése; a gyógykezelés legfőbb szempontja pedig az volt, hogy az elembeteget a társadalomra nézve minél ártalmatlanabbá tegyék. Ilyen szempontok uralma alatt tudományos gyógyító vagy nevelő program nem is alakulhatott ki.