A szexualitás modern elmélete [antikvár]

Az utóbbi két évtizedben a pszichológia óriási fejlődésen ment át. Új irányzatok, új problémamegközelítési módok alakultak ki benne, és kutatásai nyomán igen nagy adathalmaz gyűlt össze. Olyan nagy volt ez a fejlődés, hogy a pszichológia szinte egészen új lett. Ma már a pszichológia tudományáról csak elvont és általános értelemben lehet beszélni, mint egy tudományterületről vagy mint egy jelenségszint szabályszerűségeinek, tényeinek, kérdéseinek gyűjtőfogalmáról. A valóságban ma már nincs egységes lélektan, hanem meghatározott problémák, módszerek vagy elméletek körül kialakult diszciplínák léteznek, amelyekben a pszichológiai nézőpontnak többé-kevésbé vezető szerepe van több másfajta nézőpont - pl. szociológiai, antropológiai stb. - között. Egy ilyen nagy diszciplína ma már szexológia, a szexuális magatartás kutatása. Lényegében ez már a század első évtizedeiben megjelent, de önállóságát csak a negyvenes-ötvenes évekre érte el. Kibontakozásával párhuzamosan egyre nőtt benne a pszichológia jelentősége. Míg kb. a második világháború előtt a biológia (állattan, endokrinológia, neurofiziológia, stb.) képezte gerincét, az ötvenes évek végétől új pszichológiai szemléletek hatották át és termékenyítették meg. Ekkor indult váratlan iramú fejlődésnek. Felismerései nyomán az emberi szexualitásról új kép rajzolható meg. Ez a kép napjainkban is egyre bonyolultabbá válik, és egyre több vonással járulnak hozzá más - biológiai és szociális - diszciplínák kutatásai.