A tenger meséje az élet értelméről [antikvár]

Menni Az, hogy képesek vagyunk járni, vagyis egyik lábunkat a másik után téve előre haladni, a legalapvetőbb emberi tudás. Ez az egyik első cselekvés, amit megtanulunk, beszélni is csak később kezdünk el, mikor már megtettük az első lépéseket. Sőt a mozgás, a járás, segíti a mentális képességek használatát, az intellektus fejlődését. Menni, emberi módon, felegyenesedve járni minőségileg más természetű, mint az állatok helyváltoztatása. Járva tanuljuk meg, hogy mi az idő, mit jelent a tér, a távolság, így ismerjük meg a világot. Élni azt jelenti: úton lenni - az élet utazás.^ A Duna-parton ültem, néztem a vizet. Tavasz volt, napfényes, ragyogó idő, a fák kibontották már gyűrött kis leveleiket. Minden évben, amikor a tetszhalott fákban újra éled az élet, amikor kemény törzsükben elindul felfelé a nedv - a nyírfák törzséhez tapasztva a fülünket, hallhatjuk is ezt a halk csörgedezést - bennem is megújul az élet áramlása, és kellemes nyugtalanság jár át. Egy nagy döntés előtt álltam. Pontosabban, a döntés már több mint egy éve megszületett, csak a megfelelő időt kellett még kivárni, ez pedig küszöbön állt. Arra készültem, hogy elmegyek, elhagyom a helyeket és az embereket, akiket