Agyteszt [antikvár]

A pszichológia mindmáig megőrzött valamennyit abból a csipetnyi "Misztikumból", amely egyszerre éltetője és buktatója is a viszonylag fiatal tudományoknak. Élteti a kíváncsiság, a megérteni és "megkóstolni-vágyás", ezáltal segíti fejlődni, anyagot gyűjteni, kibontakozni, helyét megtalálni a tudományok között; és veszélyezteti is ezáltal, hogy a nagyközönség még nem érzi, nem ismeri a választóvonalat a tudományos pszichológia és az arra csak felületesen hasonlító népszerű játékok, népszerű történetek, elméletek és vonzó spekulációk között.Az ember lélektani reagálásait hosszú évtizedek óta különféle, erre a célra kidolgozott próbákkal, tesztekkel igyekszünk megismerni és elemezni. Ezek eredetileg tudományos, kutatási célkokra készültek, ennek megfelelően szigorú feltételeknek kell megfelelniük, amikor "komoly" tudományos, vagy éppen a gyógyításban felhasználható adatokat, eredményeket várunk tőlük. Az ilyen tesztvizsgálatok sokban hasonlítanak például a laboratóriumi vizsgálatokhoz, mondjuk a vércukor vagy a gyomorsav vizsgálatához: szigorúan ellenőrzött körülmények között (azonos órában, éhgyomorra stb.), szigorúan erre a célja előírt eszközökkel és gondosan ellenőrzött módszerekkel kaphatunk használható eredményt, amelyet csak szakember értékelhet megfelelően: a mérési eredmény ugyanis csak egy vagy több szám, de azt csak az egész ember összes más fontos vizsgálati leletével együtt, azzal egybevetve lehet és szabad " diagnosztikus" célokra felhasználni, egészség vagy betegség kérdésében döntési támpontnak értelmezni.