Három értekezés a szexualitásról [antikvár]

E "három értekezésben" először látjuk az analitikus Freudot szintétikus munkában. Azt a beláthatatlanul sok tapasztalatot, mely annyi ezer lélek boncoló vizsgálata közben merült fel, először kísérli meg itt a szerző olyképpen összefoglalni, osztályozni, egymással kapcsolatba hozni, hogy abból a lelki élet egy nagy területére, a nemiség lélektanára világosság derüljön. Hogy első szintézisének tárgyául éppen a szexualitást választotta, az elsősorban a rendelkezésére álló vizsgálati anyag természetéből következett. Lelki neurózisban és pszichózisban szenvedő betegeket analizálva, e bántalmak alap oka gyanánt mindig a nemi életnek valamely megzavartatása derült ki, míg egyéb kórokozó hatóerők mint segítő okok vagy egyáltalán nem szerepeltek. De kitűnt a lélekelemzésből kiindult vizsgálódásokból az is, hogy a nemiség a normális és egészséges ember lelki működésében is sokkal nagyobb szerepet játszik, mint eddig hitték, sőt olyan működéseknél is, hol annak szerepét eleddig nem is sejtették. Szóval a nemiség - nagy irodalma dacára - az emberi természetrajz egy igen elhanyagolt fejezetének bizonyult, mely már csak ezért is rászolgált arra, hogy új szempontokból kiinduló beható vizsgálat tárgya legyen.