Hogyan legyünk boldogok? [antikvár]

Előszó a magyar kiadáshoz Valerio Albisetti a mindennapi tapasztalatból indul ki. Megfigyeli az ember lelki vívódásait, s ennek alapján kínál jó és követendő magatartásmintákat. Aki szigorú teológiai és keresztény hívői szempontból kiindulva vizsgálja sorait, egyes alapállásait talán nem tudja mindig elfogadni. A szerző például nem azt vizsgálja, hogy ontológiai lag egyedül van-e az ember, vagy sem, hanem a magányt megélő személyt teszi vizsgálódása tárgyává. S amikor kijelenti, hogy az élet lényege a magány, ezzel csupán az emberi tapasztalatot emeli ki. Ha valaki teológiai igazságok után kutat, meglepődik a szerzőnek azon a kijelentésén is, hogy mindannyian neurotikusok vagyunk, s hogy életünk célja a neurózis csökkentése. De ha hasonlatot von mindennapi tapasztalatával, azt veszi észre, hogy a pszichológus konkrétan szól, nem pedig elvont fogalmak vagy életidegen, csupán vélt élmény mögé bújva próbál választ adni az emberben felmerülő nehézségekre. .'VVV-íV. t. I ' ; ' ¦ ¦ • : (