Bővebb ismertető
Az emberi munka, mint tág értelemben vett értékmegvalósító tevékenység, a modern társadalomban nemcsak a civilizációnak, hanem a kultúrának is fontos alkotórésze. Hatékonyságát kulturáltsága határozza meg. A munkakultúra színvonala a munka optimalizáltságától és humanizáltságától függ. Az optimalizálás a munka műszaki és gazdasági szempontból történő helyes kialakítását jelenti. A munka humanizációja a társadalmi szempontok helyes érvényesítését követeli meg, amennyiben a fogalmon a személyiség emberi-társadalmi lényegének kibontakozását értjük, ellentétben a helytelenül szervezett munkarendszerek elidegenedést okozó hatásával. A munka optimalizálása és humanizációja egymással kölcsönös összhangban valósítandó meg s mindkettőben fontos szerepe van az emberi tényezőknek. A munkapszichológia ilyen kettős értelemben - az optimalizálás és humanizáció irányában egyaránt kívánja és tudja a munkakultúra színvonalának emelését szolgálni egy modern és szüntelenül változó ipari társadalomban. A munkapszichológiának, mint kísérletileg megalapozott pszichológiai tudománynak a kialakulását igazán csak akkor érthetjük meg, ha először a kísérleti pszichológia fejlődését is áttekintjük. A munkapszichológia mai korszerű rendszerének kialakulásához természetesen más műszaki, gazdasági és társadalmi tényezők valamint egyéb tudományok fejlődése is hozzájárult, tehát ezeket is sorra ismertetjük. A történeti áttekintés alapján tárgyaljuk a munkapszichológia legfontosabb alapkérdéseit oly módon, hogy egyszersmind a tudomány korszerű szemléletmódját is részletesen elemezzük és bemutatjuk.