Pár-beszéd [antikvár]

Az emberek élete beszélgetések sorából áll. Szociolingvisztikával foglalkozó kutatóként munkám során elsősorban a hétköznapi társalgást és ezeknek a kapcsolatokra gyakorolt hatását elemzem. Ebben a könyvben a nők és a férfiak párbeszédeiről oly módon írok, hogy feltárom a kapcsolatainkban gyakran visszatérő, látszólag indokolatlan félreértések okait, és rávilágítok, hogy ugyanazt a beszélgetést egy férfi és egy nő még akkor is képes másképp értelmezni, ha semmi jele nincs a félreértésnek. Megmagyarázom, miért hiúsulnak meg olyan sűrűn a verbális érintkezésre irányuló őszinte kísérletek, és hogyan védhetjük ki vagy enyhíthetjük valamelyest az ezzel járó csalódottságot és feszültséget. A That's Not What I Meant! (Nem úgy értettem!) című könyvemben bemutattam, hogy az emberek eltérő minták szerint kommunikálnak. Ezért, amikor a beszélgetőpartnerek különböző tájakról, eltérő etnikumból vagy társadalmi rétegből származnak, valószínű, hogy egyazon kijelentésen nem pontosan ugyanazt fogják érteni, mint amit a beszélő közölni akart. Persze senki sem kényszerít arra minket, hogy egy másik vidékről vagy más etnikai csoport tagjai közül válasszunk magunknak társat egy életre, bár sokan mégis ezt teszik. Azt viszont általában nagyon is elvárják tőlünk, hogy párunk a másik nem képviselője legyen - és legtöbben így is választanak partnert hosszú időre, akár egy életre szólóan.