Pszichológiai statisztika gyakorlat I. [antikvár]

1. Gyakorisági eloszlás készítése Adatainkat a pszichológiában leggyakrabban mérés, vagy tulajdonság-megállapítás révén nyerjük. Mérési adatok például: IQ (intelligencia kvóciens), reakcióidő, feszültségszint GBR-rel mért értéke, Rorschach- " tesztben adott feleletszám stb. Tulajdonságmegállapítás esetén például ilyen kategóriákhoz juthatunk; konform - nonkonform; extravertált-introvertált; szangvinikus-melankolikus kolerikus-flegmatikus; Rorschach-tesztben az ÉT típusai; a Szondi-teszt konstellációi stb. A tulajdonságmegállapítás révén nyert adatokat megállapítható adatoknak nevezzük. Ha 50-100, vagy ennél is több adatunkban, a könnyebb feldolgozás érdekében az adatokban rejlő információt táblázatba sűrítjük. Mérési adatok esetén ezt a táblázatot a következőképpen készítjük el. Az adatok skáláján az adatokat tartalmazó, de egymást nem érintő, egyenlő széles osztályokat (rendszerint 10-20. osztályt) veszünk fel. Ezután megszámoljuk, hogy egy-egy osztályba hány adat esik. Egy adott (mondjuk i-edik) osztályba eső adatok számát a szóban forgó osztály gyakoriságának (f_), a gyakoriságnak /f.Y V az adatok számához (n) viszonyított arányát (pedig ezen osztály relatív gyakoriságának (r.) nevezzük. Tehát f _ i i n E relatív gyakoriság százszorosát ugyanezen osztály százalékos gyakoriságának hívjuk. Az osztály felső és alsó szélét (névleges) osztályhatárnak (OH), e két érték számtani közepét pedig osztályközépnek (OK) nevezzük. Ha most minden osztályt kibővítünk ugyanolyan mértékben úgy, hogy az osztályok éppen érintkezzenek, a valódi osztályhatárokhoz jutunk. A valódi osztályhatárok különbsége minden osztályban a közös osztályszélességet szolgáltatja. Az osztályokat (osztályhatárokat), az osztályközepeket és a gyakoriságokat feltüntető táblázatot gyakorisági eloszlásnak (a gyakorisági eloszlás táblázatának) nevezzük. Mivel az osztályok száma és az osztályhatárok helye nincs eleve megadva, egy mintához több gyakorisági eloszlás is készíthető, melyek közül igyekszünk a (számítások szempontjából) legcélszerűbbet kiválasztani.