Válás után [antikvár]

Miért jött létre ez a könyv? Amikor negj'ven évvel ezelőtt az oltár elé léptünk, minden azt visszhangozta körülöttünk, hogy a házasság egy vég nélküli csodálatos kaland, s bár fiatalok voltunk, egyáltalán nem ijedtünk meg attól, hogy alkalomadtán nem menekülhetünk vissza a szülői házba. Minden azt sugallta, hogy képesek leszünk egy életen át kitartani egymás mellett. Két évtizeddel később gyermekeinket már egyáltalán nem üyen világ vette körül. Ok, mivel látták oly sok biztosnak tűnő kapcsolat széthullását, menyegzőjük közeledtével szorongással telve jöttek hozzánk bátorításért. Mi áll ennek a hirtelen változásnak a hátterében, mely a párkapcsolatok fennmaradásának feltartóztathatatlan csökkenését vonja maga után? Talán az, hogy az emberek kevésbé tudnak ajándékká válni, kevésbé készülnek fel erre a nagy lépésre, vagy nagy általánosságban kevésbé képesek felelősséget vállalni. Esetleg túl sokat várnak a másik személyiségétől, nem megfelelő a kapcsolatuk a szülőkkel, nagycsaláddal, lehetetlen a munkahelyi időbeosztásuk, és képtelenek feléleszteni a tüzet a társukkal folytatott kommunikációban. De lehet, hogy az elszigetelődés vagy éppen ellenkezőleg, a Facebook - mely megsokszorozva kínál kilépési lehetőségeket a párkapcsolatból - az elsődleges okai a válásoknak, ahogy az Egyesült Államokban is gondolják. Paradox módon a szociális körülmények javulása, mint például a jólét növekedése, a nő felszabadulása, a férfi-nő egyenlősége, az életkor meghosszabbodása is a válást erősíti. A statisztikák adataiba belesajdul a szív. Olaszországban minden harmadik házasság felbomlik. Minden életkorban megtörténhet, még a hatvan fölöttiek között is, de a tenden- ii.j»^ .1 f'í -ü t ,1. I ^ ¦ t , >' ,1,1 ' 1 . : ' I • ! I. . ¦ 'jll 1 I ' . ' ; ip >' i i ^"i i^j í Wm