Bevezetés a pszichológiába [antikvár]

ElőszóEz a jegyzet szervesen illeszkedik egy állandó megujulási folyamatba. Nem célja, hogy bemutassa a pszichológiát teljes szélességében és teljes mélységében. Arra vállalkozik, hogy segédeszköz legyen alapvető és a pedagógiai tevékenység közben hasznosítható szakismeretek elsajátításában.Az elmélyedést, az alaposabb szaktudást a javasolt szakkönyvek segítségével minden hallgató elérheti. A jegyzetnek három alapvető célja van: elhelyezni a pszichológiát a tudományok és a társadalmi gyakorlat rendszerében, mindenekelőtt a neveléslélektan eredményeit és igényeit tartva szem előtt; szemléletet nyújtani, elméleti alapozást a minél sikeresebb, hatékonyabb nevelőmunkához; növelni kívánja a pedagógus-kép-zésben részt vevő hallgatók, a pályakezdő fiatalok önismeretét. Ez utóbbi cél azzal a ténnyel van összefüggésben, hogy minél tudatosabban, tervszerűbben épitl fel valaki nevelői tevékenységét, annál több esélye van optimális eredmény elérésére. így a jegyzet nem vállalkozik arra, hogy a lényeges kérdések, lényeges elméleti és gyakorlati eredmények összességét felvázolja, s nem is nyújt recepteket nevelési problémák (önnevelé-si problémák) megoldásához.A legfontosabbnak itélt tények, folyamatok kiemelése, tárgyalása természetesen "önkényes", a válogatás és a szemlélet oktatási és vizsgatapasztalatok, szakmai viták terméke. A jegyzet nem pszichológus-képzést kiván szolgálni, hanem pszichológiai tapasztalatokat, Információkat akar nyújtani a nevelőmunka könnyítéséhez, jobb megértéséhez.A jegyzet öt fő részből, egy módszertani függelékből és megjegyzésekkel, tanácsokkal, információkkal ellátott szemelvényekből, idézetekből áll. Néhányra szöveg közben többször is hivatkozunk: nem lett volna szerencsés a gondolatokat annyira széttördelni, hogy pontosan alátámasszák a jegyzet mondanivalóját, pontos illusztrációt alkossanak, pontosan ellentétes álláspontokat mutassunk be. (Mellesleg igy elkerülhető volt az "Idézni tudni kell!" csapdája. Az olvasó meggyőződhet arról, hogy adott kérdésről a szemelvény szerzője miképpen vélekedik.) A szemelvények, kommentárok másik szerepe az, hogy az érdeklődést felkeltve, önálló további tanulásra, olvasásra serkentsenek: a hallgató legyen kíváncsi az egész kötetre, együtt lássa a multat, a jelent, a jövőt, valamint az egyre egymásra utaltabb pedagógiát, pszichológiát, szociológiát. így szeretnénk