Személyiségfejlesztés IV. [antikvár]

Ebben a kötetben nem ünneplünk, hiszen ez negyedik szám és ez nem jubileum. Jó érzéssel örülhetünk talán annak a tartalomnak, amit ez a könyv hordoz - hiszen nemigen tudtunk olyan kiadványról, ami a témát összefoglalóan tárgyalná. Mi sem tudjuk természetesen a teljeskörűséget ígérni, mivel ennek a kérdésnek nincs és nem is lehet egységes, objektív" leírása. Tudjuk, halljuk, hogy a sajtó, televízió, rádió sűrűn foglalkozik a végbement változások közhangulati vonatkozásaival, nemegyszer egyoldalúan, kedveszegetten. Olyan téma ez, amihez mindenki ért, leginkább saját szűkebb környezetének, barátainak, kollégáinak reakcióiból próbál általánosítani. Részben ez inspirálta a kötet ki gonddóit, hogy megírassák, illetve összegyűjtsék azokat az írásokat, melyek a szakszerűség és kompetencia szem előtt tartásával megkísérlik a helyzet elemzését. A magyarországi változások társadalmi, közhangulati, lelki" vonatkozásait sokszor deklarálják válságosnak, szomorúnak, passzívnak anélkül, hogy az így jellemzett jelenségek lényegét feltárnák. Félreértéseket szülnek azok a magyarázatok is, melyek magyar" jellemzőként, valamiféle néplelkületi karaktereként írják le a hétköznapi élet agresszív megnyilvánulásait, vagy rezignált magatartásformáit. Úgy véltük érdemes a témához szakszerűen nyúlni, ezért kértünk fel neves kollégákat, foglalják össze a magyar társadalom közérzetével, kollektív lelki állapotával kapcsolatos gondolataikat. A valamennyiünket érintő mindennapi gond, a ránkzúdult sokirányú véleménynyilvánítás, az eligazodási pontok keresése, az egymásnak sokszor ellentmondó eszmék, a jó vagy rossz szándékú magyarázatok kiváltanak belőlünk egyfajta reakciót, ami előtt néha értetlenül állunk. A jelenségeket megérteni, tudni arról, ami mögötte a lényeg, bizony már fél vigasz, a megbénult cselekvőképesség változásának első lépcsője. Természetesen a témának talán a világon sincs valódi szakértője, de a jelenségek szakszerű értelmezése hozzásegít a tisztánlátáshoz, az okok megvilágosodásához.