Bővebb ismertető
"És rettegünk a veszteségektől. Rettegünk tőlük. Olyan zsigeri félelmeket hoz működésbe valaki vagy valami elvesztésének már csak a gondolata is, amely kialakulása csecsemőkorunkra nyúlik vissza, és kezdetektől fogva szinte mindent meghatároz. Legősibb félelmeink egyike ez: magunkra maradni, egyedül maradni, elszakítottan lenni." Mátrai Vanda az elszakadásról, a veszteségről, a gyászról ír - amely érzések fel-dolgozhatók. Nem könnyű munka, de el lehet engedni embereket, akik szerves részei az életünknek - kit a halál ragad el, ki ön-ként távozik. Fájdalmas feladat ez, de nálunk van a helyzet megoldása: a félelmek, a gátnak és blokknak érzett bármi - csak a feladat része.
"Az útkeresés vargabetűi engem sem kíméltek. A tapogatózó indulás az élelmiszermérnöki diplomát hozta el számomra, később az online marketing területén dolgoztam. Ezzel párhuzamosan azonban elindultam a kíméletlen önfeltárás útján, és az elmúlt évtized szinkronszínész és retorikai képzésének tapasztalatai, újságírói és rádiós munkái egyre közelebb vittek saját hivatásomhoz.
Bejártam az utat: onnan, hogy baráti társaságban is alig mertem megszólalni, ha rám irányult a figyelem, eljutottam odáig, hogy ma már tréningeket és előadásokat tartok az álmok megvalósításának mikéntjéről.
Önfejlesztő tréningjeim során az Álomkatalógus c. könyvem üzenetét továbbgörgetve a belső szabadság eléréséért dolgozunk: azt az állapotot célozzuk elérni, amikor nem függünk a külső körülményektől, és képesek vagyunk saját életfeladatunkra koncentrálni, bármilyen külső behatás is ér bennünket."