Hogyan vegyük rá gyerekeinket a helyes viselkedésre? [antikvár]

Borítói kissé kopottasak.
Minden,önmagához kicsit is őszinte szülő elismeri, hogy vannak pillanatok, amikor a gyerekei szinte az őrületbe kergetik a viselkedésükkel. Úgy tűnik, hogy mások minden teketória nélkül időben ágyba tudják dugni csemetéiket, meg tudják etetni velük a napi gyümölcsadagjukat, és nem kell könyörögniük, hogy pakoljanak már össze. A saját csemeténk bezzeg nem ilyen: ő folyton durcás, és lehetetlen vele szót érteni. Azok a hisztik, amelyeket gyermekünk totyogós korában még viccesnek találunk, és szárnypróbálgatásai jelének tekintünk, később már idegesítővé válnak. Egyre jobban úgy érezzük, hogy a gyereknevelésünkkel valami nagyon nincs rendjén. És a belső hang, amely eddig azt súgta „Én vagyok a legjobb anya a világon!” hirtelen tónust vált, és immáron azt mondja: „Valamit elrontottál!” Ilyenkor az embernek segítségre van szüksége. E könyv pedig épp ezzel a céllal íródott.