Nagyszülők és unokák [antikvár]

Fedlap alsó sarka enyhén kopottas.
Ákombákom betűkkel írt szöveg lóg bekeretezve szobám falán: ÉN ÉDES NAGYIKÁMNAK VIRÁGOT CSOKORBA AZÉRT A SO JÓJÉ MIT ÉRTEM TET AZÓTA A helyesírás hagy némi kívánnivalót maga után, de egy ötévestől így is szép teljesítmény. Sokszor rápillantottam ennek a könyvnek az írása közben, mint ahogy eszembe jutott megannyi, mindkét unokámhoz fűződő, nekünk sokat jelentő emlék: közös séta, játék, esti mese, beszélgetés - a mi együtt kialakított, megélt életdarabkáink. Minden nagyszülőnek van ezernyi különleges és hétköznapi, de mindenképp erőt adó, unokájához kötődő élménye, melyekből kapcsolatukat építgetik. Mire nagyszülők leszünk, túl vagyunk életünk változásainak sorozatán, amelyek formáltak, csiszoltak, gazdagítottak bennünket. Akik megtapasztalhatták, tudják, az egyik legszebb változás a nagyszülővé válás - minden nehézségével és kihívásával együtt. Életünknek erről a szakaszáról, félelmeinkről és örömeinkről szeretnénk átfogó képet mutatni az olvasóknak. A nagyszülők "megszületésétől" kezdve, az unokákkal együtt töltött mindennapokon és a családi szerepek újraértelmezésének nehézségein át az "unokázás" gyakorlatáig sok-sok minden - a közös játék, az együtt főzés, de a hiszti és a "miért?"-korszak is - helyet kapott a kötetben. Reméljük, személyes történeteinkkel és praktikus tanácsainkkal segítünk leendő vagy gyakorló nagymama- és nagypapatársainknak! Veres Mária VERES MÁRIA szerkesztő, újságíró. Dolgozott nyomdában, könyvkiadóban, napi- és hetilapnál, magazinnál, gasztroportálnál. Szerencsésnek vallja magát, mert kedvelt időtöltése, az olvasás, egyben a munkáját is jelentette. A múlt idő csak részben helytálló, mert nem maradt hűtlen abetűkhöz. Eddig főleg mások mondatait gondozta, most nagyszülői tapasztalatai, élményei alapján szerzőtársaival könyvet írt kortársainak és a fiatalabb generációknak.