kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Angyal G. Ádám - "Hol a boldogság mostanában?" [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/100/4962100.jpg "Angyal G. Ádám - \"Hol a boldogság mostanában?\" [antikvár]")
"Hol a boldogság mostanában?" [antikvár]
Angyal G. Ádám, Antal Attila, Balázs Péter, Balogh Gábor, Bodor Pál, Bolgár György, Bonifertné Szigeti Márta, Caruha Vangelió, Cselényi László, Csermely Péter, Czakó Borbála, Donáth László, Dr. Bálint György, Dr. Bárándy György, Dr. Benkó Sándor, Dr. Botka László, Dr. Csák Máté, Dr. Dávid Ibolya, Dr. Frank Gábor, Dr. Göncz Kinga, Dr. Gurmai Zita, Dr. habil. Kondorosi Ferenc, Dr. Harmat György, Dr. Holló József Ferenc, Dr. Korzenszky Richárd, Dr. Kovács Árpád, Dr. Körmendi Anna, Dr. Lux Elvira, Dr. Roóz József, Dr. Salgó László, Dr. Sándor Klára, Dr. Schalli Gábor, Dr. Szili Katalin, Dr. Szilvásy György, Dunai Tamás, Erdős Ákos, Fejtő Ferenc, Gáll Gregor, Gergely Róbert, Götz Béla, Gyémánt László, Hábermann Jenő, Hámori Veronika, Héjja János, Herényi Károly, Jókai Anna, Jókai István, Judith Müller, Kádár János Miklós, Kapolyi László, Karagics Mihály, Kemény Dénes, Kéri László, Kolosi Tamás, Korózs lajos, Kósa Erika, Kósáné Kovács Magda, Kürti Sándor, Lendvai Ildikó, Lukács Sándor, Madarassy István, Mága Zoltán, Mandur László, Markó Iván, Matyi Dezső, Morvay Zsuzsa, Náray Tamás, Orosz István, Pécsi Ildikó, Petőfi Sándor, Petschnig Mária Zita, Polgár Árpád, Popovics György, Raj Tamás, Rogán Antal, Sándorné dr. Kriszt Éva, Simon Gábor, Sipos János, Szakály György, Szalay Krisztina, Székhelyi József, Szepessy Hajnalka, Szinetár Miklós, Tarlós István, Tasnádi Péter, Ungár Anikó, Vásárhelyi Tamás, Vinczellér Imre
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2440 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: "Hol a boldogság mostanában?" [antikvár]
Szerző:
Angyal G. Ádám
,
Antal Attila
,
Balázs Péter
,
Balogh Gábor
,
Bodor Pál
,
Bolgár György
,
Bonifertné Szigeti Márta
,
Caruha Vangelió
,
Cselényi László
,
Csermely Péter
,
Czakó Borbála
,
Donáth László
,
Dr. Bálint György
,
Dr. Bárándy György
,
Dr. Benkó Sándor
,
Dr. Botka László
,
Dr. Csák Máté
,
Dr. Dávid Ibolya
,
Dr. Frank Gábor
,
Dr. Göncz Kinga
,
Dr. Gurmai Zita
,
Dr. habil. Kondorosi Ferenc
,
Dr. Harmat György
,
Dr. Holló József Ferenc
,
Dr. Korzenszky Richárd
,
Dr. Kovács Árpád
,
Dr. Körmendi Anna
,
Dr. Lux Elvira
,
Dr. Roóz József
,
Dr. Salgó László
,
Dr. Sándor Klára
,
Dr. Schalli Gábor
,
Dr. Szili Katalin
,
Dr. Szilvásy György
,
Dunai Tamás
,
Erdős Ákos
,
Fejtő Ferenc
,
Gáll Gregor
,
Gergely Róbert
,
Götz Béla
,
Gyémánt László
,
Hábermann Jenő
,
Hámori Veronika
,
Héjja János
,
Herényi Károly
,
Jókai Anna
,
Jókai István
,
Judith Müller
,
Kádár János Miklós
,
Kapolyi László
,
Karagics Mihály
,
Kemény Dénes
,
Kéri László
,
Kolosi Tamás
,
Korózs lajos
,
Kósa Erika
,
Kósáné Kovács Magda
,
Kürti Sándor
,
Lendvai Ildikó
,
Lukács Sándor
,
Madarassy István
,
Mága Zoltán
,
Mandur László
,
Markó Iván
,
Matyi Dezső
,
Morvay Zsuzsa
,
Náray Tamás
,
Orosz István
,
Pécsi Ildikó
,
Petőfi Sándor
,
Petschnig Mária Zita
,
Polgár Árpád
,
Popovics György
,
Raj Tamás
,
Rogán Antal
,
Sándorné dr. Kriszt Éva
,
Simon Gábor
,
Sipos János
,
Szakály György
,
Szalay Krisztina
,
Székhelyi József
,
Szepessy Hajnalka
,
Szinetár Miklós
,
Tarlós István
,
Tasnádi Péter
,
Ungár Anikó
,
Vásárhelyi Tamás
Vinczellér Imre
Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9789631961720
Méret: 240 mm x 220 mm
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.
Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.
Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
1946-ban született. Szociológus, üzletember.
Náray Tamás, divattervező, stílusszakértő.
Debrecenben született, az Iparművészeti Főiskolán és Párizsban tanulta a szakmát. Kitüntették a Köztársasági Érdemrend Lovegkeresztjével.
Debrecenben született, az Iparművészeti Főiskolán és Párizsban tanulta a szakmát. Kitüntették a Köztársasági Érdemrend Lovegkeresztjével.
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Szinetár Miklós (Budapest, 1932. február 8. –) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházi, opera-, tévé- és filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész. A Magyar Állami Operaház korábbi főigazgatója, a Magyar Televízió egykori elnökhelyettese.
Szülei dr. Szinetár Ernő (1902-1996) debreceni születésű ideggyógyász és pszichoanalitikus és Révész Malvin (1897-1986) voltak. Apai nagyszülei, Szinetár Sámuel (1877-1944) és Goldstein Szeréna (1881-1944) a Holocaust áldozatai. Huzella Elek irányítása alatt komponálni tanult, valamint énektanulmányokat folytatott Sallai József vezetésével. 1949-1952 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán tanult. 1953–1960 között a Budapesti Operettszínház rendezője, majd főrendezője, 1953–2004 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt. 1960–1962 között a Petőfi Színház művészeti vezetője volt. 1962–1971 között az MTV főrendezője volt, 1971–1974 között művészeti vezetője, 1974–1979 között művészeti igazgatója, 1979–1986 között elnökhelyettese, 1986–1990 között főrendezője volt. 1987–1990 között a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa. 1993–1996 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója, 1996-2001 között, valamint 2002-2005 között az Operaház főigazgatója. 2000 óta az Operaház örökös tagja. 2003 óta a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj Bizottságának tagja. 2004 óta professor emeritus. 2005 óta a Magyar Televízió főmunkatársa. 2007 óta a Tévés Művészek Társaságának elnöke.
Könyvet írt Operán innen, operán túl címmel, amely 2007 telén jelent meg.
Felesége: Hámori Ildikó Kossuth-díjas színművésznő, lánya, Szinetár Dóra Jászai Mari-díjas színésznő.
Szülei dr. Szinetár Ernő (1902-1996) debreceni születésű ideggyógyász és pszichoanalitikus és Révész Malvin (1897-1986) voltak. Apai nagyszülei, Szinetár Sámuel (1877-1944) és Goldstein Szeréna (1881-1944) a Holocaust áldozatai. Huzella Elek irányítása alatt komponálni tanult, valamint énektanulmányokat folytatott Sallai József vezetésével. 1949-1952 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán tanult. 1953–1960 között a Budapesti Operettszínház rendezője, majd főrendezője, 1953–2004 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt. 1960–1962 között a Petőfi Színház művészeti vezetője volt. 1962–1971 között az MTV főrendezője volt, 1971–1974 között művészeti vezetője, 1974–1979 között művészeti igazgatója, 1979–1986 között elnökhelyettese, 1986–1990 között főrendezője volt. 1987–1990 között a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa. 1993–1996 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója, 1996-2001 között, valamint 2002-2005 között az Operaház főigazgatója. 2000 óta az Operaház örökös tagja. 2003 óta a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj Bizottságának tagja. 2004 óta professor emeritus. 2005 óta a Magyar Televízió főmunkatársa. 2007 óta a Tévés Művészek Társaságának elnöke.
Könyvet írt Operán innen, operán túl címmel, amely 2007 telén jelent meg.
Felesége: Hámori Ildikó Kossuth-díjas színművésznő, lánya, Szinetár Dóra Jászai Mari-díjas színésznő.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............