Zen kiút a depresszióból [antikvár]

Ugye, mindannyian tapasztaltuk már, milyen kiegyensúlyozottak, derűsek a buddhisták? Keleten és nyugaton, szerzetesek és világiak, nők és férfiak, fiatalok és idősebbek mintha minden élethelyzetben csakis jól tudnák érezni magukat. Azt mondják, azért van ez, mert ők megtalálták a helyüket a világban. Való igaz, hogy minden lelki bajunk abból származik, hogy szorongunk, a szorongás pedig abból, hogy eltévedtünk valahol az életünk sötét labirintusában, és nem látunk fényt, kivezető utat. Ők pedig, a buddhizmus eszméinek követői, úgy gondolják, hogy jó útra leltek, s célhoz is érnek: előbb vagy utóbb kényelmesen elhelyezkednek a tágas és otthonos végtelenségben. Ennél jobb hely valóban nincs. Itt aztán biztosan nem veszünk el az életünk részleteiben. A végtelenség élménye kitágítja és megnyugtatja a szívünket. Minden terhünk lehull rólunk, s szertefoszlik az időben és a térben. A depressziónak többféle gyógymódja létezik, de az amerikai pszichoterapeuta szerző, Philip Martin szerint a legjobb gyógymód a buddhizmus. Nemcsak a betegei győződhetnek meg róla évtizedek óta, de ő maga is a zen buddhizmussal gyógyította meg magát. Ám jobb mielőbb megismerkedni a zen bölcselettel, világlátással, mert akkor nem is leszünk depressziósak - állítja Martin. Hiszen a zen eszmeiség és a rá épülő életvezetési gyakorlat olyan szelíden illeszkedik az egész világhoz, hogy nemigen kerülhet vele összeütközésbe, konfliktusba. Martin ért a buddhizmushoz és a lélektanhoz is. Ha pedig magam elé képzelem a buddhista tanítások követőinek örökös derűjét, el kell hinnem neki, hogy ezekből a tanításokból valóban a normális élet szabályai ismerhetők meg, s ezek birtokában elkerülhető vagy teljes sikerrel gyógyítható a depresszió - önerőből is.